Nem félünk eléggé
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
2000-től folyamatosan emelkedett a táppénzes napok száma és a táppénzen levők száma is, 2003-tól azonban estek a mutatók. A Gyurcsány-kormány alatt ugyanis az Egészségbiztosítási Alap jelentősen szigorított a feltételeken, hogy visszaszorítsák a jogosulatlan kifizetéseket. A 2008-as válság ideje alatt a foglalkoztatottság csökkenésével a jogosultak köre szűkült, és a munkavállalók is jobban féltették állásukat, ezért inkább igyekeztek elkerülni a betegállományt. Míg 2003-ban naponta átlagosan 124-en részesültek táppénzben, 2013-ra ez a mutató 54-re apadt, a táppénzes napok száma pedig 45,2 millióról 19,8 millióra csökkent – derül ki a KSH Táppénz 2014-2016 című elemzéséből.
2013 óta azonban újra egyre többen és hosszabb időre mennek táppénzre. Ennek egyik oka, hogy a válság után ebben az évben érte el a foglalkoztatottak száma a 2008 előtti szintet. 2016-ban a munkavállalók összesen 1 millió 160 ezer esetben voltak táppénzen, a táppénzes napok száma meghaladta a 25 milliót.
Bár az utóbbi években a munkavállalók többször kerültek betegállományba, a táppénzes esetek hossza rövidül. Tízből kilencszer az anya marad otthonon a gyerekkel, valamint a táppénzes esetek 7-10 százaléka veszélyeztetett terhességhez köthető, emiatt a táppénzt 59-60 százalékban nők igényelték. A férfiak száma csak az üzemi, közúti és az egyéb baleseti kategóriákban volt magasabb.
Érdekesség, hogy bár a gyermekorvoshoz bejelentett gyermekek száma csökken, a gyermekápolási táppénzt igénylők száma növekszik; 2016-ban az összes táppénz 27 százalékát gyermekük miatt vették ki a munkavállalók. A kormegoszlás szerint leggyakrabban a legnépesebb, 34-39 éves korosztály, legritkábban pedig az 50-54 éves korosztály vette igénybe a táppénzellátást.
2014-2016 között a naponta átlagosan táppénzen levők 87-90 százaléka alkalmazásban állt, 10-13 százaléka egyéni vagy társas vállalkozásban dolgozott, utóbbiak viszont áltagosan kétszer tovább (41-42 napig) voltak betegek. Ez főként abból adódik, hogy nekik már az igazolt keresőképtelenség első napjától táppénz jár, betegszabadságra nem jogosultak. Gyermekeik miatt a vállalkozók az alkalmazottakkal szemben nem 4, hanem áltagosan 3 nap táppénzt igényeltek.
| Betegszabadság és táppénz különbsége |
| A saját vagy gyermekük betegsége miatt keresőképtelenné vált munkavállalók társadalombiztosítási ellátásként a kereset pótlására táppénzt kaphatnak három feltétellel: biztosítási jogviszonyban állnak, pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezettek és keresőképtelenségüket orvos igazolja. Az alkalmazásban állók keresőképtelenségük első 15 napjára nem táppénzt, hanem a munkáltató által fizetett betegszabadságot kapnak. |
2016-ban a leghosszabb ellátások a gyermekágyi betegségcsoporthoz köthetők, itt 2014-hez képest 82 napról 88 napra nőtt az átlag. A második leginkább elhúzódó betegségcsoport a daganatos megbetegedések, melyeknél 66-70 napig tart a táppénz, míg a harmadik helyen (40 nap) a keringési betegségek állnak. Legrövidebb ideig, átlagosan 7-8 napig a fertőző megbetegedések tartanak. A táppénzes esetek számát tekintve a csont-izomrendszer, illetve a kötőszövet betegségei (évi több mint 160 ezer eset) és a légzőrendszeri problémák (évi több mint 120 ezer eset) szerepelnek.
2016-ban az Egészségbiztosítása Alap 89 milliárd forintot csoportosított táppénzre, melynek átlagos napi értéke 3386 forint volt.
