Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Tovább szigoríthatják a külföldi befektetők tevékenységét szabályozó előírásokat Németországban a kínai tőke térnyerése miatt - jelezte egy hét végi interjúban a szövetségi gazdasági miniszter azzal kapcsolatban, hogy a Geely kínai autógyártó társaság tulajdonosa váratlanul megszerezte a Daimler német járműipari csoport csaknem 10 százalékát.
Brigitte Zypries a Der Spiegel című hírmagazinban megjelent interjúban kiemelte, hogy a szabályokat mindig hozzá kell igazítani az új fejleményekhez, így azt is meg kell vizsgálni, hogy szükséges-e tovább emelni azt a határt, amely felett a kormány megakadályozhatja a tulajdonszerzést.
Az előző ciklusban bevezették, hogy a közrendet, a közbiztonságot és a nemzeti érdekeket fenyegető kockázatok elkerülése céljából a gazdasági minisztérium megvizsgálhat és elutasíthat ügyleteket, ha az Európai Unión (EU) vagy az Európai Szabadkereskedelmi Társuláson (EFTA) kívülről érkező vállalat akarja megszerezni egy német cégben a szavazatra jogosító részvények vagy a társaság legkevesebb 25 százalékát.
Azonban kisebb tulajdonrésszel is jelentős befolyást lehet szerezni egy társaság tevékenységére, ezért a következő kormánynak át kell tekintenie a szabályozást, különösen az úgynevezett kritikus infrastruktúrához tartozó ágazatokban, például a digitalizáció, az energia és a közlekedés területén - mondta a miniszter.
A német kormányban évek óta aggodalommal figyelik a kínai tőke térnyerését, amelynek mértékét jelzi, hogy az ázsiai országból érkezett befektetők tavaly 14 milliárd dollár (3570 milliárd forint) értékben vásároltak fel német cégeket, megdöntve az egy évvel korábban 13,7 milliárd dolláron, 2016-ban pedig 12,6 milliárd dolláron beállított rekordot.
A berlini aggodalmak arra vonatkoznak, hogy a csúcstechnológiát és a stratégiai fontosságú iparágakat célzó, államilag irányított kínai befektetés-politika a Németországban felhalmozott tudás megszerzésére irányul. Berlinben azt is kifogásolják, hogy ez az agresszívnak érzett tevékenység nem a kölcsönösség elvén alapul, Peking elzárja a külföldi befektetőket a hazai vállalatok elől, és a külföldről szerzett tudás felhasználásával erősíti a kínai gazdaság versenyképességét.
Az ügy azóta kiemelt téma a német politikában, hogy 2016-ban kínai tulajdonoshoz került a Kuka nevű robotikai cég, amely a legsikeresebb német vállalkozások között van a digitális technológiák területén.
A Geely és a Daimler esete a legújabb az aggodalommal fogadott ügyeletek sorában. Li Su-fu, a kínai cég tulajdonosa meglepetésre 9,69 százalékos tulajdonrészt szerzett a Daimlerben 9 milliárd dollár megmozgatásával, ezzel a német társaság legnagyobb részvényese lett. A Daimler hosszabb ideje igyekszik elhárítani a Volvo és a Lotus márkák tulajdonosaként is ismert kínai üzletember közeledését. Li Su-fu ezúttal elérte célját, az ügyet ismerő források szerint a Bank of America Merrill Lynch amerikai bankcsoport közreműködésével, származtatott befektetési termékek révén, a beszámolási előírások megkerülésével jutott a tulajdonrészhez.
Hasonló ügyek szinte havi rendszerességgel fordulnak elő Németországban. Február elején például kiderült, hogy a kínai állami villamos művek (SGCC) 20 százalékos tulajdonrészt akar szerezni az 50Hertz nevű hálózatüzemeltető társaságban, amely a keleti tartományokban - a volt NDK területén - működteti az átviteli rendszerirányító, valamint a nagyfeszültségű átviteli hálózatot. Szakértők szerint az SGCC társtulajdonosként azt a tudást akarja megszerezni, amelyet az 50Hertz a megújuló forrásokból termelt áram hálózati átviteléről szerzett.
