Az Eurostat kutatása szerint 2016-ban az unióban dolgozók mindössze harmada vette a fáradtságot, hogy munka mellett továbbképezze magát. A holland munkavállalók vettek részt képzéseken a legnagyobb számban, hiszen több mint 60 százalékuk frissítette tudását. A svéd munkavállalók 59, a finnek 58 százalékos aránnyal lettek dobogósak. A sor végén Görögország és Románia (8 százalék), illetve Olaszország (11 százalék) kullog.

A felsőfokú végzettséggel rendelkezők nagyobb arányban vesznek részt képzéseken (46 százalék), mint a csak érettségivel rendelkezők (28 százalék). Az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 16 százaléka tartja fontosnak az élethosszig tartó tanulást. Életkor szerint a 25-34 évesek a legaktívabbak (36 százalék). 

A nők jellemzően minden országban gyakrabban járnak szakmai továbbképzésre, de a statisztikából kimagaslik Litvánia, Észtország és Lettország, ahol a nők 44, 51 és 39, míg a férfiaknak csak 31, 39, illetve 29 százaléka tanul munka mellett szakmai vonatkozású képzésen.

A legtöbb megkérdezett azt állítja, időhiány miatt nem vesz részt továbbképzéseken (Anglia: 98, Görögország: 79, Lengyelország és Szlovénia: 60 százalék.) Érdeklődés hiányában nem tanulnak a litvánok (32 százalék), osztrákok (28 százalék), spanyolok (27 százalék), máshol viszont a munkaadó nem tart igényt arra, hogy képezze magát az alkalmazott (Észtország 49, Franciaország 41, Németország 25 százalék), de több országban ok a megfelelő képzések hiánya is.

Magyarországon a munkavállalók 21,4 százaléka vesz részt valamilyen továbbképzésen. Gerd Leonhard jövőkutató szerint a következő húsz évben a munka és a foglalkoztatás jobban meg fog változni, mint az elmúlt 300 évben összesen, így szerinte fontos, hogy ugyanannyi időt és erőforrást fektessünk az oktatásba, kutatásba, mint amennyit a technológiára szánunk.