Az Európai Bíróságtól kér állásfoglalást a Kúria egy lassan 9 éve húzódó perben. A történet ráadásul már több mint húsz éve kezdődött, ekkor fogadta el 22 magyarországi bank azt a megállapodást, ami miatt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2009 szeptemberében több mint 1,9 milliárd forint bírságot szabott ki rájuk.

Az 1990-es évek közepén a mostani ügyben felperes bankkártya kibocsátó társaságok szabályzataikkal lehetővé tették, hogy a kártyáikat kibocsátó és elfogadó bankok közösen meghatározzák a kibocsátó és elfogadó bankok közötti belföldi bankközi jutalékok (IF) mértékét. Ennek nyomán hét bank, melyeknek többsége mindkét kártyatársaság (Visa, Mastercard) rendszeréhez csatlakozott, és melyek a kártyakibocsátói és elfogadói piac nagy részét lefedték, 1996. augusztus 28-án fogadták el azt a megállapodást (MIF), melyben egységesen szabályozták a két kártyatársaság IF díjainak mértékét. Ehhez idővel további bankok is csatlakoztak.

A GVH 2009-ben azt állapította meg, hogy a MIF megállapodásban részt vett 22 bank, továbbá a két kártyatársaság az egységes díjakkal versenykorlátozó, a tilalom alól nem mentesülő megállapodásokat kötöttek. A GVH határozat ellen két kártyatársaság és hat bírsággal sújtott bank nyújtott be keresetet, ezt a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elutasította. Másodfokon azonban a Fővárosi Törvényszék 2017 tavaszán a II. rendű felperes vonatkozásában a GVH határozatát megváltoztatta és az eljárást megszüntette, míg a többi fellebbező felperes vonatkozásában a GVH határozatát hatályon kívül helyezte, és a GVH-t új eljárás lefolytatására kötelezte.

Ezt követően a GVH kért felülvizsgálatot, a Kúria ebben az eljárásban látta úgy, hogy az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárása szükséges.

A jutalékok rendszere miatt az Európai Bizottság is vizsgálódott a kártyakibocsátóknál, ám miután a Mastercard vállalta a jutalék csökkentését, végül nem szabtak ki büntetést.