Az egészségügytől kezdve az építőiparig ma több szektorban munkaerőhiány van Magyarországon. 2015 és 2017 között a fizikai és betanított munkából megduplázódott az álláshirdetések száma, de banki és biztosítási bróker pozíciók esetében is 40 százalékkal több állásra kerestek képzett munkatársat. A cégvezető és menedzsmenti feladatok ellátására 56 százalékkal nőtt a feladott hirdetések száma. Emellett – főleg az IT szektorban – számos olyan hiányszakma van, melyekben a jelenlegi munkaerőpiaci válságtól függetlenül folyamatos a kereslet.

A munkaadók hirdetéseiben szereplő nettó fizetések átlaga a programozók és fejlesztők esetében tavaly elérte a 445 ezer forintot, mely két év alatt 20 százalékos emelkedést jelent. A termelő és szolgáltató iparban uralkodó egyre nagyobb humán erőforrás hiányát jól szemlélteti, hogy tavaly egy betanított munkásnak átlagosan 163.117 Ft fizetést ajánlottak (27 százalékos növekedés), ami nem sokban marad el a konyhai munkáért kínált 177.469 Ft (54 százalékos növekedés) átlagfizetéstől.

Nagy a kereslet a takarító munkatársak iránt is: a nekik ajánlott bér 41 százalékos növekedéssel eléri a 140.512 forintot. Elfogytak az ácsok és az asztalosok, akik akár 225.000 forintot is hazavihetnek havonta (30 százalékos növekedés), de felszolgálóként is reális elvárás a 190.000 forintos fizetés (28 százalékos növekedés). Munkaerő-túlkínálat egyedül az adminisztrátori kategóriában van, ahol 11 százalékot csökkentek a bérek.

Bár a KSH adatai szerint csak az utóbbi évben 13 százalékkal növekedtek a bérek, még mindig nem érték utol a nyugat-európai fizetéseket. Ebben az erősen humánerőforrás-hiányos gazdasági környezetben sem lehetetlen munkaerőt találni, de ehhez gyökeres szemléletváltásra van szükség; a Profession.hu tapasztalatai szerint például azokra a hirdetésekre, amelyekben szerepel a várható fizetés, 30 százalékkal több jelentkezés érkezik.