„Nagyon jó életem lehetett volna, és miniszter lett volna belőlem, ha megfelelően játszom, ha azt teszem, amit ők mondanak. De most kávét árulok” – mondja Hakan Sükür világbajnoki bronzérmes focista, akit a törökök csak Királyként, vagy a Boszporusz bikájaként emlegetnek. A focista, aki 2008-ban vonult vissza a Galatasaray csapatából, politkai karrierbe kezdett, és 2011-ben parlamenti képviselői széket is szerzett az Erdogan vezette Igazság és Fejlődés Pártja színeiben. A miniszterelnökkel baráti viszonyt ápolt – írta a New York Times egy hosszú interjúban, melyet az Amerikába emigrált focistával készítettek.

Sükür egyébként a Hizmet mozgalom követője volt; a Fethullah Gülen hitszónok vezette hálózat arra törekedett, hogy egy modernebb iszlámfelfogást és kulturális nyitottságot terjesszen Törökországban. A Hizmet segítette az Igazság és Fejlődés Pártját abban, hogy megszabaduljon a hadsereg politikai szerepétől, viszont 2013-ra Erdogan már veszélyeztetve látta hatalmát, és azzal vádolta a mozgalmat, hogy az ő megdöntésére törekszenek. Sükür ekkor lemondott képviselői székéről. Üzleti vállalkozásait ellehetetlenítették, így 2015-ben az Egyesült Államokba, Palo Altóba jött, ahol már élt néhány barátja. Itt egy hónap elteltével úgy döntött, bevásárolja magát egy barátja kávézójába, és maga után hívta Törökországból feleségét és három gyermeküket. Épp időben; néhány hónap múlva, a 2016 júliusi puccskísérlet utáni tisztogatás után során több mint 60 ezer ember került börtönbe, többek között Sükür édesapja is, akit egy éven át tartottak fogva.

Sükür szerint a New York Times-nak adott interjút Törökországban is olvassák majd, és felhasználhatják az ott maradt családtagok és barátok ellen. A volt válogatott focista és képviselő Facetime-on szokott beszélni szüleivel. “Múlt pénteken apám azt mondta a fiamnak, hogy hiányzol, meg akarlak ölelni. A fiam sírni kezdett, és apám is, és mindannyian. Tudom, emberek miliiói élnek ilyen körülmények között Amerikában, hogy hosszú ideje már nem mehettek haza megölelni a szeretteiket.”

Sükürt egyébként többnyire nem ismerik fel a kávézó vendégei, csak barátai tudják, hogy ki ő, és persze annak az amatőr focicsapatnak a – jellemzően bevándorló – tagjai, akikkel a Google székháza mögött szokták rúgni a bőrt. „Az egyik szomszédom eljött a pékségbe, és éppen akkor néhányan fotózkodtak velem. Ő erre megkérdezte, miért, mikor nem is vagyok annyira jóképű” – meséli nevetve a világhírű sportoló.

Sükür vízuma 2020-ban fog lejárni, de már jelentkezett zöldkártyáért. Reméli, hogy nem fog örökké a kávézóban dolgozni; saját sportiskolát szeretne nyitni, ahogy azt otthon, Törökországban is tervezte. Egyelőre azonban nem talál elég befektetőt, akik politikai megítélése miatt közös üzletbe mernének vágni vele.