Tarlósék keresztülhúzták a városnéző buszos cégek számításait

Szerdán szavazott immáron harmadszor a fővárosi közgyűlés a városnéző buszok üzemeltetésére vonatkozó koncessziós eljárásról, és úgy döntöttek, hogy eredménytelenné nyilvánítják azt. Három cég nyújtott be ajánlatot: a Big Bus, ők 41,7 milliós koncessziós díjat ajánlottak, a Program Centrum Utazásszervező Kft. és a Mr. Nilsz Idegenforgalmi és Szolgáltató Kft. közös pályázatot adott be, ők 25 millió forintos összeget ajánlottak föl havonta, illetve a Hop on Hop off, ők havi 15 millió forintot juttattak volna a fővárosnak.

A bírálóbizottság az előterjesztésben az első két ajánlatot érvényesnek, a harmadik, a Hop on Hop off által beadott pályázatot érvényetelennek nyilvánította. Azonban az árban legjobb ajánlatot tevő Big Bus pályázatát a bizottság lepontozta, míg a második, a Program Centrum – Mr. Nils által közösen tett ajánlatot tartották ár-érték arányban a legjobbnak. A bizottság két lehetőséget kínált fel a közgyűlésnek: vagy az árban csak második legjobb ajánlatot fogadják el, vagy mondják azt, hogy az eljárás érvénytelen. Ezt azzal az indoklással tették volna lehetővé, hogy nem megalapozott a pályázatban, miért érné meg egy cégnek havonta 16 millió forinttal többet fizetni, miből gondolják, hogy a szerződés 15 éves időtartama alatt 3 milliárd forinttal többet nyerhetnének a városnézésen.

A közgyűlés végül ez utóbbi lehetőség mellett döntött, nem fogadta el egyik cég javaslatát sem, hanem ismét érvénytelenné nyilvánította az eljárást – erről 24 igen szavazattal 4 tartózkodás mellett döntött a testület.

A kormánypárti média közben nagyjából egy hete támadja valamiért a Big Bus céget. Az Origo a közgyűlés napján két cikket is megjelentetett róluk, az egyikben azt próbálják bebizonyítani, hogy lopott buszokat közlekedtet a Big Bus, a másikban a Ripostra hivatkozva azt írják, a cég tönkreteszi a turisták budapesti nyaralását.

A BKV-val intéztetnék inkább

A közgyűlés azonban alternatívaként egy új ötletet dobott be: felkérték Tarlós István főpolgármestert, hogy vizsgálja meg, a BKV milyen feltételekkel tudná a saját erőforrásaival vagy alvállalkozó bevonásával üzemeltetni városnéző buszokat. A képviselők emellett kérték, hogy vizsgálják meg egy új koncessziós beszerzési eljárás BKV általi előkészítésének és lebonyolításának lehetőségét.

Többször próbálkoztak, mindig eredménytelen lett

Az ötlet, hogy szabályozzák a városnéző buszokat, logikusnak hangzik, hiszen a fővárosnak lényeges bevételt hozhatna az egyre növekvő városnéző buszos piac, iletve a társaságok a hatalmas profitjuk ellenére igen sok koros, szennyező buszt tartanak forgalomban, a beadvány szerint pedig egyebek mellett a buszok kibocsátását is szabályoznák. A kivitelezésben azonban valami mindig furcsa volt: eleve kérdéseket vet fel az előterjesztés, miszerint a nyertes a következő tizenöt évre monopolhelyzetbe kerülne Budapest összes városnéző buszának üzemeltetésére.

Mint megírtuk, legutóbb áprilisban zavazott volna a fővárosi közgyűlés a városnéző buszok üzemeltetéséről, akkor azonban nem sokkal a szavazás előtt levették a javaslatot a közgyűlés napirendjéről. Az akkori előterjesztés szerint is a Program Centrum  és a Mr. Nilsz. ajánlata nyert volna, a két cég konzorciuma akkor is 25 millió forintos havi koncessziós díjat ajánlott fel. Csakhogy az ülés elején Tarlós István kérésére levették a napirendről a javaslatot.

A városvezetés korábban is többször megpróbálkozott a szabad verseny korlátozásával a városnéző buszos piacon. Először még 2008-ban négy évre a teljes piacot odaadták a Giraffe Hop on Hop off üzemeltetőjének, de egy GVH-eljárás után felbontották a szerződést. Egy darabig minden ment tovább a régi módon, de aztán 2016-ban tendert írtak ki a buszok üzemeltetésére. A GVH rögtön jelezte, hogy ezt is meg fogja támadni, de az önkormányzatot ez nem érdekelte. A tervet később mégis lefújták, arra hivatkozva, hogy a cégek „rendkívüli mértékű extraprofitot realizálnának”. Végül 2017 végén újra nekifutottak a pályáztatásnak, ezt azonban most eredménytelennek nyilvánították.