De ki lehet-e nyilvánítani a szimpátiát egy nemzeti válogatott mezének viselésével egy olyan nemzetközi cégnél, ahol az alkalmazottak kéttucatnyi olyan országból érkeztek vagy származnak, amelynek válogatottja ott van Oroszországban? A munkahelyi öltözetet a francia munka törvénykönyve egyik fejezete látszólag nagyon precízen szabályozza. Az „L 1121-1” paragrafus szerint az alkalmazottak szabadságát nem korlátozhatja a munkaadó, de a munkavállalók sem sérthetik kollégáik elemi személyiségi és szabadságjogait. Vagyis ez a paragrafus mindenről, de valójában semmiről sem szól – írj a választ keresve a Le Figaro.

A konkrét ügyekben sokat változott a helyzet az utóbbi években. Négy éve egy neves pénzügyi cég kirúgott alkalmazottja pert nyert. Azért bocsátották el, mert háromnapos szakállal, farmerben, ingben, zakó nélkül fogadta ügyfeleit. Azóta változott a vállalati kultúra. Például a modern világ egyik legsikeresebb figurája, a Facebook király Zuckerberg is mindig pólóban lép a nyilvánosság elé, kivéve kínos európai parlamenti szereplését, amikor kénytelen volt öltönybe bújni. A menő cégek ma már fontosnak tartják alkalmazottaik kényelemérzetét, ezért eltűnőben van a kötelező öltöny, legalábbis bizonyos ágazatokban.

Vissza a focihoz

Vannak olyan nemzetközi vállalatok, ahol egy légtérben 15-20 vb-résztvevő ország állampolgárai, vagy legalábbis onnan származó alkalmazottai dolgoznak. A Coca Cola például engedélyezi a nemzeti mez viselését, de csakis olyan munkahelyeken, ahol a cég alkalmazottai egymás között vannak. Az ügyfelekkel vagy vendégekkel is érintkező dolgozók, például a nagy étteremláncoknál, a szórakoztató parkokban a vb alatt is a megszokott egyenruhát kell, hogy viseljék. De a szűk belső, vállalatai körön belül lehet francia, német, angol, argentin, nigériai… és így tovább mezt viselni, legalábbis a foci-vb négy őrjítő hete alatt.