A párizsi Le Figaro cikkében egy floridai egyetem által végzett vizsgálatra hivatkozik. De a tesztet Európában, egy svéd vendéglőben végezték. Több héten át rögzítették a vendéglőben hallható zene és a leadott rendelések közötti összefüggést. A kajákat három kategóriába sorolták:

1. Zsíros sült sertés vagy marhahús, ami elvben egészségtelen

 2. Semleges, például egy olasz tészta kevés csirkehússal

 3. Kifejezetten egészséges, zöldségek dominálta tál, egy kis párolt hallal.

A zenéket nem tudták ilyen precízen rangsorolni, de az egyik verzió a kemény, lendületes rock volt. Ennek hallatán a vendégek 52 százaléka valamilyen kemény kaját, tehát grillezett vagy rántott húst rendelt sült krumplival. A lágyabb zene viszont átbillentette a mérleget. Amikor szelíd dallamok, susogó hangok járták be az éttermet, a sülteket rendelők aránya 10 százalékkal csökkent, 42 százalékra esett vissza.

Persze lehetett volna mérni a desszertfogyasztást is, régi korok slágereivel és egyéb érzelmes dalok kíséretében, de azért ennyire nem volt tökéletes a vizsgálat. Azt viszont egyértelműen jelezte, hogy a zenének hatása van az agyunkra, az étvágyunkra és létezésünk szinte minden pillanatára, már amennyiben hallgatunk zenét.