Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
A francia elnök egy elismert egészségügyi szakértőt, az orvosi végzettségű Agnes Buzyn-t állította a tárca élére. A miniszter asszony korábban a rákkutatatással és a betegség időben történő diagnosztizálási módszereivel foglalkozott. Ezt a filozófiát, a megelőzést alkalmazná most az alkoholproblémákra is. Bár Franciaországban nem akkora gond a túlzott szeszesital-fogyasztás és a függőség, mint Európa más, főleg keleti tájain, tehát nálunk is, azért évente legalább ötvenezer haláleset az alkoholizmusra vezethető vissza a gallok földjén is.
Emmanuel Macron februárban adott egy államfői iránymutatást, amit a nagy cégek megértettek. Tehát: az elnök nem szándékozik szigorítani a szeszesitalok reklámját már 27 éve de facto tiltó törvényt, sőt annak a kiskapuit még kicsit szélesebbre is tárná, főleg a bortermelők érdekei alapján De ezért cserébe anyagi áldozatot vár a szektortól az alkoholizmust megelőző felvilágosító kampányhoz. Két fő célközönség van: a nagyon fiatalok, a 16-22 éves korosztály, amelynek körében nagyon is divat a „binge-drinking”, vagyis nagy mennyiségű, többnyire tömény szeszesital elfogyasztása rövid idő alatt. Az eredmény a nagyon gyors és totális lerészegedés. A másik fő célcsoport a terhes nők. Mostanában évente csaknem ezer problémás szülés a következménye annak, hogy sok terhes nő is iszik.
A szeszes italt forgalmazók ötmillió euróját a következő négy évben harminc kiemelt programra szánják majd. Néhány konkrét cél: a szeszes italt tartalmazó üvegeken az eddiginél jóval feltűnőbben, nagyobb betűkkel jelzik majd, hogy a terméket nem ajánlják terhes nőknek, sőt. Szigorúbban be kell tartani a törvényt, amely szerint kiskorúaknak nem adhatnak el alkoholos italt. Még a szupermarketekben sem, márpedig a „binge-drinkig” partikra általában itt szerzik be a nyersanyagot. Ezért a nagy üzletláncok pénztárosainak speciális képzést tartanak majd a nemkívánatos vevők kiszűrésére. És végül: be fogják vezetni a „wine-bags” rendszert, a „dogy-bags” mintájára. Vagyis az éttermi vendég nem kényszerül arra, hogy az utolsó cseppig megigya a rendelt bort, a maradék fél üveget hazaviheti.
Ezek a tervezett lépések azért érdekesek és fontosak, mert a francia bor és szeszesital-export az ország második legnagyobb külkereskedelmi bevétele a légügyi szektor, tehát a repülőgépipar, az Airbus, a katonai gyártók, továbbá a polgári űrkutatási ágazat jövedelme után.
