Ember a Holdon
1969. július 20-án az amerikai Apollo-program legénységének két tagja, Neil Armstrong és Edwin "Buzz" Aldrin elsőként lépett a Holdra. Fél évszázad elteltével újra kiújult a verseny a Hold meghódításáért, de ezúttal már nagyobb a tét. Cikksorozatunkban áttekintjük a Hold-kutatás 50 éves történelmét és felvázoljuk az égitest kolonizálásának lehetséges forgatókönyveit.
Köztük van egy 1903-ban épült Wright Flyer típusú repülőgép szárnyának és propellerének egy-egy darabja, melyeket az asztronauta magával vitt a Holdra, valamint Robbins-féle Apollo 11 ezüst emlékérmek, melyek az űrhajó fellövése, a Holdra szállás és a visszatérés tiszteletére készültek - közölte az árveréseket szervező Heritage Auctions.
Licitre vár egyebek között egy arany kitűző, melyet a Gemini VIII, az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) ötödik emberi legénységgel végrehajtott küldetésére készítettek - olvasható az aukciósház portálján.
Az Apollo-11 1969. július 16-án indult útnak Neil Armstrong parancsnokkal, Michael Collins és Edwin Aldrin űrhajósokkal a fedélzetén. A parancsnoki kabin, a műszaki egység és a holdkomp egy száz méternél is magasabb hordozórakéta orrában kapott helyet. Az űrhajó július 19-én pályára állt a Hold körül, Armstrong és Aldrin másnap a Eagle (Sas) névre keresztelt holdkomppal megkezdte a Holdra szállást. A Sas 1969. július 20-án szállt le.
Neil Armstrong volt az első ember, aki idegen égitest felszínére lépett. "Kis lépés egy embernek, nagy ugrás az emberiségnek" - hangzottak el akkor az űrhajós mára legendássá vált szavai. Armstrong 2012-ben, 82 éves korában halt meg Ohióban. Két fia emléktárgyak hatalmas gyűjteményét örökölte. Nemcsak gondosan őrizték a tárgyakat, de kutatták az eredetüket és szakszerű segítséggel dokumentálták is őket. Az aukció is az ő ötletük volt. Az árverések november elején, majd 2019 májusában és novemberében lesznek.
