Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Másodfokon is úgy döntött a bíróság, hogy maradhat a vörös csillag a Heineken sör címkéjén – írja a 24.hu a Győri Ítélőtábla csütörtöki döntésére hivatkozva.
Tavaly az akkor még a Miniszterelnökséget vezető Lázár János is kirohanást intézett a sörgyár ellen leginkább annak a Csíki Sörrel kapcsolatos vitája miatt, és még tavaly szeptemberben is arról volt szó, hogy átviszik a parlamenten a "lex Heinekent", amely megtiltaná az önkényuralmi jelképek (így a Heineken logójában látható vörös csillag) kereskedelmi célú hasznosítását Magyarországon.
Menczer Erzsébet fideszes képviselő a bíróságon meg is támadta a vörös csillagot, a Győri Törvényszék azonban első fokon elutasította a keresetét. A fideszes politikus a keresetében annak megállapítását kérte, hogy a Heineken Hungária Zrt. alperes az ötágú vörös csillag, mint önkényuralmi jelkép nagy nyilvánosság előtti használatával megsértette a felperes személyiségi jogát, mondván az ötágú vörös csillag a kommunista diktatúra jelképe volt, amely a magyar nemzet egészének súlyos traumát okozott. A felperes előadta, hogy családja és maga is a kommunizmus üldözöttje, a rendszerváltás óta küzd az áldozatok emlékének megőrzéséért és a diktatúra szimbólumainak közéletből való kiűzéséért.
A Heineken azzal érvelt, hogy az ő vörös csillagjuknak nincs köze az önkényuralmi jelképekhez, mert a cég 1889 óta használja termékein ezt a jelzést, amelynek öt ága a földet, a vizet, a tüzet, a levegőt és a mágikus erőt szimbolizálja.
A keresetet az elsőfokon eljáró Győri Törvényszék elutasította, mert a politikus személyiségi jogait csak akkor sérthetné a Heineken, ha Menczer személyében is érintett lenne, erről azonban nincs szó, a cég ráadásul a jelképet már 1889 óta, tehát régebben használja, mint ahogy az önkényuralmi jelképként ismertté vált. Ezentúl az alperes nem politikai jelentéstartalommal, hanem kereskedelmi termék jelzésére használja a szimbólumot.
Menczer fellebbezett az ítélet ellen, a Győri Ítélőtábla csütörtöki ítéletével azonban helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. Az ítélőtábla tanácsa egyetértett az első fokon eljárt törvényszékkel abban, hogy a keresetben hivatkozott jogsértésre a régi Ptk. szabályait kell alkalmazni, amelyek a személyhez fűződő jogok megsértése esetén a személyes igényérvényesítést tették csak lehetővé. A felperes keresetében azonban nem arra hivatkozott, hogy személyes jogsérelem érte, hanem közösség tagjaként, a közösséget ért sérelemre hivatkozással perelt.
A másodfokú bíróság mellőzte az elsőfokú ítélet indokolásából az arra vonatkozó részeket, hogy az új Ptk. alkalmazhatósága esetén a kereset alaposnak minősülhet-e. Erre ugyanis jelen, a régi Ptk. hatálya alá tartozó ügyben nem volt szükség. A felperes kereshetőségi joga hiányában nem foglalt állást az ítélőtábla abban a kérdésben sem, hogy ötágú vörös csillag kereskedelmi vagy politikai jelentéstartalmú felhasználása sérelmes lehet-e valamely közösségre.
