Gázos informatikus: Mészárosék tettek egy visszautasíthatatlan ajánlatot

Még éppen időben kapcsolt az üzleti sokoldalúságából egyre többet villantó Mészáros Lőrinc, hogy berobbanjon a pénzügyi világ küszöbönálló informatikai megaprojektjeibe. Két tőzsdei érdekeltsége, a Konzum és az Opus Global a minap megszerezte a patinás 4iG Nyrt. fejlesztővállalat 33 százalékát, s különféle – tőzsdén kívüli – opciós ügyletek révén hamarosan a többség is az övék lesz. A pénzügyi szektorban a következő években százmilliárdos fejlesztésekre lesz szükség, amelyek révén a bankok képesek lesznek például az azonnali átutalásokra. Azt is mielőbb meg kell oldaniuk, hogyan osszák meg biztonságosan az ügyfeleik számlainformációit azokkal a nem banki szolgáltatókkal, amelyek jogosultságot kapnak rá, hogy klienseik megbízására fizetési műveleteket indítsanak.

„Óriási üzlet ez, informatikára manapság az isten pénze sem elég” – fakadt ki a HVG-nek egy bankigazgató. Az egy akolba terelt takarékszövetkezetek például több tízmilliárd forintot költöttek csak a számlavezetési rendszereik egységesítésére és további milliárdokat újításukra, a kistelepülésekre guruló, digitális csúcstechnológiát kínáló mobil fiókokra. Fejlesztővállalkozásukban, a Takarékinfóban az Opus is érdekelt, s a jövőben azt tervezi, hogy e részesedését a 4iG-be apportálja. Különösebb jóstehetség nélkül is elképzelhető, hogy a 4iG egy hatalmas, a kormányhoz közel álló pénzügyi konglomerátum kiszolgálója lehet, amelynek része a 12 takarékszövetkezet, a Takarékbank, a két FHB-bank, a Mészáros részbeni befolyása alatt álló MKB Bank és vélhetően az állam által eladni szándékozott Budapest Bank. További terepet kínálnak az állami közbeszerzéseken elnyerhető egészségügyi, közlekedési és energetikai (például a paksi) it-fejlesztések. Márpedig egy Mészáros védjegyű vállalat jó eséllyel lehet befutó ezeken a tendereken is.

HVG

Élni, azaz venni tudni kell, s ha valaki, Mészáros és csapata tud. Eddig ugyanis egy fillért sem vettek ki a kasszából: a 4iG-ből kiszálló nagytulajdonosokat az Opus részvényeivel fizették ki. Nem voltak különösebben nagyvonalúak: a 4iG valamennyi részvényére tett nyilvános felvásárlási ajánlatukból kikövetkeztethetően 1392 forintos, vagyis a saját tőkével arányos árfolyamon számoltak el velük. Csakhogy a nyilvános ajánlatot az elmúlt fél esztendő tőzsdei átlagárán, 2942 forinton kalkulálták ki – így az összes felvásárolható részvényért sem kellene 3 milliárd forintnál többet kipengetni –, az aktuális jegyzés pedig a tulajdonosváltás hírére majdnem 4000 forintig ugrott fel. Különös módon a 4iG kurzusa már egy hónapja emelkedik – mintha valakik előre látták volna a fejleményeket. A jól értesült spekulánsok az Appeninn ingatlanfejlesztő tavaly nyáron közzétett bekebelezése előtt is felhajtották az árat. „Ha elszánná magát, lenne mit vizsgálnia a felügyeletnek! Amióta Mészáros Lőrinc bevette magát ide, a budapesti börze minden, csak nem egy átlátható tőkepiac” – dohogott egy elbizonytalanodott kisbefektető.

„Visszautasíthatatlan volt az ajánlat, ekkora csomagot nehéz lett volna drágábban eladni” – mondja erről Móricz Gábor, a 4iG egyik legnagyobb, 20 százalékos korábbi befektetője, aki hajdan tőzsdére segítette a szoftvercéget. „Azt gondoltam, valamennyi részvényessel jót teszek, ha olyannak adom el a részemet, aki sikeresebben tudja működtetni a céget” – utalt diplomatikusan arra, hogy Mészáros felfuttathatja a veszteséges vállalatot. A második legnagyobb tulajdonos, a 15 százalékát két lépcsőben eladó Fehér István – mint mondja – 5-6 év után mindig új befektetési célpontot keres. A harmadik jelentős tulajdonos, aki még nem szállt ki teljesen, Tóth Béla Zsolt és egy résztulajdonában álló társaság. Valamennyien közös hajóba ültek Mészáros Lőrinccel: vagy elsüllyednek, vagy jól járnak, ha az Opus-részvények tovább szárnyalnak. Elnézve a cég viharos tempóban dagadó portfólióját, optimisták lehetnek.

A 4iG a szakma nagy öregje: jogelődjét 1990-ben alapították magyar szoftverfejlesztők, a tőzsdére 14 évvel később – s 14 évvel ezelőtt –, Freesoft néven vezették be. Mostani nevét négy éve kapta, a négy „i” betű az international, az innovative, az it és az investment angol szavakra utal. A cégstruktúrát egyelőre nem bolygatják az új gazdák, ígéreteik szerint a menedzsment a helyén marad. Addig legalábbis biztosan, amíg kiderül, hogy a tavaly indított, több mint 300 milliós takarékossági program beválik-e. A 4iG-csoport ugyanis 2017-ben 450 millió forintot veszített, amit főként az okozott, hogy az elnyert közbeszerzésekre (például a belügyi tárcának vállalt 2,5 milliárd forintos munkákra) szakembereket vett fel, ám az egyes projektek hónapokat csúsztak. A fejenként legalább 700–800 ezer forintos havi fizetésekkel alkalmazott munkatársakat a súlyos szakemberhiány miatt nem akarták elbocsátani, végül mégis leépítésre kényszerültek, ami átmenetileg növelte a kiadásaikat. Közben az értékesítési elképzeléseik sem jöttek be maradéktalanul – sorolta a gondokat név nélkül egy bennfentes. S bár a 4iG és leányai több állami tenderen is nyertek, tavalyi 17 milliárd forintos árbevételük háromnegyedéhez a piacról jutottak.

A Konzum–Opus-duó hatalomátvétele a tőlük megszokott átláthatatlan szisztémában zajlik. A mostani nyilvános felvásárlási ajánlatot négy összehangoltan fellépő szereplő tette: az Opus Global, a Konzum befektetésialap-kezelője és az utóbbi által menedzselt két alap. Egyikük a nemrégiben a Mészáros Lőrinc és felesége által a nevére vett Konzum PE Magántőkealap, a másik pedig az eddig ismeretlen Repro I. Magántőkealap. Azoknak a 4iG-részvényei, akik netán ezen a nyomott áron is hajlandók eladni a papírjaikat, az Opushoz kerülnek.

Az Opus is, a Konzum is többségében Mészáros Lőrincé, leánycégeik között ugyanakkor szinte követhetetlenek a kereszttulajdonlások. Lenne logika a két holdingvállalat fúziójában, amit Jászai Gellért, a Konzum vezére fel is vetett egy minapi tőzsdekonferencián. Bár a két birodalom profilja eltérő, közös bennük a tiszta piaci viszonyok között elképzelhetetlen gyorsaságú, a Gazdasági Versenyhivatal által mégsem akadályozott térhódítás. Jászai bejelentése szerint az  idei évre tervezett összes akvizíció és tőkeemelés lezavarása után a két társaság együttes tőzsdei értéke a mostani 300 milliárd forintról 500 milliárd közelébe nő, amivel beérik a Magyar Telekomot. Persze csak ha a piac vagy az áremelésre hajtó spekulánsok így akarják.