szerző:
Sztojcsev Iván
Tetszett a cikk?

Három napon belül a második gazdaságban azonosította a madárinfluenza kórokozóját a Nébih. Legalább 115 ezer kacsát és 53 ezer pulykát kell leölni, és még nem tudni, hol lesz a vége. A termelők attól tartanak, hogy sok ázsiai ország visszautasítja a magyar árukat, így azokat valahol az EU-ban kell eladni, nyomott áron.

Madárinfluenza jelenlétét igazolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma január 14-én egy létavértesi kacsatartó gazdaságban – jelezte a hatóság. A vizsgálatok ezúttal is a betegség H5N8 altípusát mutatták ki. Az állategészségügyi szakemberek a nagyjából 115 ezres állomány leölését már gyanú alapján megkezdték.

A gazdaság körül kijelölték a 3 kilométer sugarú védőkörzetet és a 10 kilométer sugarú megfigyelési körzetet. A betegség megjelenésében szerepük lehet a közeli tóra járó vadmadaraknak – írta a Nébih.

Két nappal korábban egy Komárom-Esztergom megyei pulykagazdaságban mutatták ki a madárinfluenzát, az országos főállatorvos az ország teljes területén elrendelte a baromfik zártan tartását. Egy héttel ez előtt Szlovákiában hullottak el madárinfluenzával fertőzött csirkék.

Akkor mindenkit megnyugtatott a Nébih:

a kimutatott H5N8 altípus kapcsán eddig még nem fordult elő emberi megbetegedés Európában, a baromfitermékek továbbra is biztonsággal fogyaszthatók.

Legutóbb 2016 végén jelent meg Magyarországon a madárinfluenza. 2017-ben húszmilliárd forintos kiesést okozott a fertőzés a baromfiágazatnak. Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács igazgatója, a Pulykaszövetség titkára azt mondta kérdésünkre:

ezúttal is komoly exportkárok fognak keletkezni, de a mostani madárinfluenza kevesebb kárt okozhat, mint a 2016-17-es.

A termelőknek volt idejük felkészülni: amikor Lengyelországban megjelent a vírus, már értesítették a tagságot, hogy ugyanaz a típusú betegség pusztít, mint néhány éve. Így a korábbi tapasztalatok alapján dolgozva, valamint a főállatorvosi határozatot követve próbálják minimalizálni a károkat. Nem segített viszont, hogy tél eleji enyhe időjárás miatt a madárvonulási időszakok összezavarodtak, a vadon élő madarak több időt töltöttek Magyarországon, így könnyebben átadják a tenyésztők állatainak a vírust – magyarázta.

Csorbai szerint a legnagyobb problémát az EU-n kívüli országok szabályai jelentik. A közösségen belül egyszerű a helyzet: kijelölik, hogy a madárinfluenzát elszenvedő gazdaságtól hány kilométeren belül lévő körből nem szabad eladni semmilyen terméket, az ezen kívülieket viszont nem tilthatják be. Az unión kívüli országokban viszont nem ilyen a szabályozás, ott nyugodtan mondhatják, hogy például egy Zala megyei szállítmányt sem vesznek át, ha Hajdú-Biharban egy gazdaságban beteg állatokat öltek le.

A Baromfi Terméktanácsnak arról nincs információja, hogy lenne olyan ország, ahol már most elutasítják a magyar termékek átvételét. Az azonban ilyen helyzetben megszokott, hogy több ázsiai országban nem fogadják el azokat a magyar termékeket, amelyeket a betegség kitörése előtti egy-két hétben készítettek el – magyarázta az igazgató. Ezeket ilyenkor lefagyasztva visszaküldik Magyarországra, annak a költségén, aki kiszállíttatta,

a visszaküldött terméket pedig – mivel az EU-ban nem tiltható be az egész ország összes élelmiszere, csak a problémás helyhez közeli – valahol az EU-n belül kell megpróbálni eladni.

Ez pedig azt is jelenti, hogy felesleg lesz a piacon, azaz csak nyomott árakkal mehet a kereskedelem.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!