szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Közel 10 milliárd forint jogdíjat osztott szét az Artisjus tavaly, a pénz kicsit több mint felét magyarok kapták. A piramis alján a művészek kétharmadára fejenként havi ötezer forint se jut, míg a legjobban kereső egy százalék több mint havi bruttó 500 ezret tett zsebre.

Az Artisjus – Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület 9,3 milliárd forint jogdíjat osztott fel a dalok, zeneművek alkotói (és jogutódjaik) között 2019-ben. Ez az összeg 8,1 százalékkal magasabb, mint az egy évvel korábbi.

Az Artisjus nemcsak a magyar, hanem a külföldi művek lejátszásait is számontartja, kifizetéseit intézi. A magyar és a külföldi szerzőknek jutó jogdíjak megoszlása évek óta 50-50 százalék körül alakult, 2019-ben viszont komolyabb elmozdulás történt: a teljes összeg 53,6 százalékát kapták a hazai szerzők, 46,4 százalékát külföldiek. A magyar alkotóknak kifizetett közel 5 milliárd forint 17 százalékkal több, mint 2018-ban.

Az egyesület összesen 13 819 magyar szerző és jogutód számára fizetett jogdíjat 2019-ben. 1326-ra nőtt azoknak a száma, akik havonta legalább 50 ezer forintot kaptak – ez 4,5 százalékkal magasabb a 2018-as adatnál. Aki havi 5 ezer és 50 ezer forint közötti jogdíjat kap (ami éves szinten 60-600 ezer forintnyi „fizetést” jelent), már részben tudja finanszírozni a zenélést a jogdíjból, hiszen a bevételt hangszer vagy hangtechnika vásárlására fordíthatja. Ők képviselik a hazai szerzők egyötödét (21 százalék) – írta közleményében az Artisjus.

A szerzők 40 százaléka ugyanakkor havi 500 forint alatti jogdíjban részesült, 28 százaléka pedig 500-5000 forint közötti összeget kapott. Vagyis

a szerzők kétharmadának kevesebb, mint havi 5000 forintot utaltak. A piramis csúcsán a szerzők alig 1 százaléka található – ők minimum havi bruttó 500 ezer forint jogdíjhoz jutottak sikeres műveik után. Ehhez persze hozzátartozik, hogy a legjobban kereső szerzők átlagosan fejenként 380 darab dalt regisztráltak az Artisjusnál.

Amiről csak kevesen tudnak: már az SSD-k után is jogdíjat kell fizetni

Még egy termékkör, ami (eltekintve az áfa-változástól) drágább lesz 2012-ben: az IT Café úgy értesült, hogy bővült...

2019-ben 1501 új zeneszerző, szövegíró regisztrált az Artisjusnál. Az új alkotók között többségben vannak a 30 év alatti fiatalok, ráadásul a regisztrálási életkor egyre korábbra tolódik. Mind a huszonévesek, mind a 20 év alattiak aránya évről évre nő. 2019-ben hivatalosan 17 336 új zenemű (dal, komolyzenei mű) született.

Egyre több kereskedelmi és szolgáltatóhelyen szól a vendégek szórakoztatására háttérzene: a statisztikák közelítenek a 2008-as válság előtti állapotokhoz, 2018-ban 36,5 ezer üzletet tartott számon az Artisjus. Az éttermek, kávézók, szállodák, benzinkutak, kereskedelmi üzletek, bevásárlóközpontok, fodrászatok, edzőtermek jogdíjat fizetnek az alkotóknak: 2019-ben az összes kifizetett jogdíj 27 százaléka – 2,5 milliárd forint – származott a háttérgépzenéből.

Ezek a magyar zenészek kereshetnek a legjobban a jogdíjakon

Összesen 28 szerző kapott 12 millió forint feletti jogdíjat, és bár a lista titkos, találgatni azért lehet, hogy kikről lehet szó.

Az Artisjus szerzői egyesület 2019-ben 9,3 milliárd forint jogdíjat osztott fel a dalok, zeneművek alkotói (és jogutódjaik) között, ez az összeg 8,1%-kal magasabb, mint 2018-ban – írja közleményében a szervezet. Az Artisjus nemcsak a magyar, hanem a külföldi művek lejátszásait is számontartja, kifizetéseit intézi. A magyar és a külföldi szerzőknek jutó jogdíjak megoszlása évek óta 50-50% körül mozgott, 2019-ben viszont komolyabb elmozdulás történt: a teljes összeg 53,6%-át kapták a hazai szerzők, 46,4%-át külföldiek. A magyar alkotóknak kifizetett közel 5 milliárd forint 17%-kal több, mint 2018-ban.

Az egyesület összesen 13819 magyar szerző és jogutód számára fizetett ki jogdíjat 2019-ben. 1326-ra nőtt azoknak a száma, akik havonta legalább 50 ezer forint jogdíjat kaptak – ez 4,5%-kal magasabb a 2018-as adatnál. Aki havi 5 ezer és 50 ezer Ft közötti jogdíjat kap (ami éves szinten 60-600 ezer forintnyi „fizetést” jelent), már részben tudja finanszírozni a zenélést a jogdíjból, hiszen a bevételt hangszer vagy hangtechnika vásárlására fordíthatja – véli az Artisjus. Ők képviselik a hazai szerzők egyötödét (21%).

Ugyanakkor a szerzők 40 százaléka havi 500 forint alatti jogdíjban részesült, 28 százaléka pedig 500-5000 forint közötti összegből. Vagyis a szerzők kétharmada kevesebb, mint havi 5000 forintot kapott. A piramis csúcsán a szerzők alig 1%-a található – ők minimum havi bruttó 500 ezer forint jogdíjhoz jutottak sikeres műveik után. A legjobban kereső szerzők átlagosan fejenként 380 darab dalt regisztráltak az Artisjusnál.

2019-ben 1501 új zeneszerző, szövegíró regisztrált az Artisjusnál. Az új alkotók között többségben vannak a 30 év alatti fiatalok, ráadásul a regisztrálási életkor egyre korábbra tolódik. Mind a huszonévesek, mind a 20 év alattiak aránya évről évre nő. 2019-ben hivatalosan 17336 új zenemű (dal, komolyzenei mű) született.

Egyre több kereskedelmi és szolgáltatóhelyen szól a vendégek szórakoztatására háttérzene: a statisztikák közelítenek a 2008-as válság előtti állapotokhoz, 2018-ban 36,5 ezer üzletet tartott számon az Artisjus. Az éttermek, kávézók, szállodák, benzinkutak, kereskedelmi üzletek, bevásárlóközpontok, fodrászatok, edzőtermek jogdíjat fizetnek az alkotóknak: 2019-ben az összes kifizetett jogdíj 27 százaléka – 2,5 milliárd forint – származott a háttérgépzenéből.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Megnézem az ajánlatokat
zenész zeneszerző művész Artisjus jogdíj