Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
„A járványhelyzet következtében nem tudunk munkát adni a munkavállalónknak. Amennyiben a munkavállaló szociális helyzete indokolja, adhatunk-e a kieső munkalehetőség miatt adómentes pénzbeli juttatást? Ha nem, akkor megoldható lenne ugyanez olyan alapítványon keresztül, amelynek cél szerinti tevékenysége között szerepel a szociális célú adományozás?” – hangzott a kérdés.
A választ adó szakértő a gazdasági stabilitásról szóló törvényt idézte: mentesül mindennemű közteher alól a katasztrófahelyzetben lévőknek nyújtott vagyoni előny. Ez a rendelkezés a vörösiszap-katasztrófa kapcsán született, azóta azonban gyakorlati alkalmazásának szerencsére nem volt indoka.
Egyértelműnek tűnik, hogy a koronavírus esetében katasztrófahelyzetről szó. Ez azt jelentené, hogy az a vállalkozás, amely a segítséget nyújtana, azt adóalap-növelés nélkül tehetné, ha mindezt az adóhatóságnak bejelenti. Annak pedig, aki kapná a támogatást, ingyenes vagy kedvezményes juttatást, nem keletkezne személyijövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettsége.
Csakhogy a törvény e szabályának nincs végrehajtási rendelete, sem a NAV-nál kialakult gyakorlata, és a járvány miatt eddig megjelent rendkívüli jogszabályok sem tartalmaznak e tekintetben rendelkezéseket.
Vagyis amíg nem intézkednek, hogy legyen végrehajtási rendelet, vagy legalább egy megszokás a NAV-nál, addig nem érdemes erre alapozni.
Az általános forgalmi adó és más adószabályok gyakorlati alkalmazásához segítséget nyújt a HVG Adó 2020 adószakértők közreműködésével készített különszáma.
