Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Idén áprilisban 400 200 forint volt a bruttó átlagkereset, 7,8 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Annak, hogy az átlagkereset szinte mindig magasabbnak tűnik, mint ahogy azt a legtöbben gondolnák, több oka is van. A legfontosabb ezek közül az, hogy ez átlag, nem medián, a legtöbben ennél kevesebbet keresnek. Szintén fontos, hogy a KSH az 5 főnél többet foglalkoztató cégek adatai alapján számol, vagyis így a jellemzően rosszabbul fizető mikrovállalkozások maradnak ki az adatokból.
Ehhez jön hozzá egy olyan részlete a módszertannak, amire a járvány miatt fontos figyelni: csak a teljes munkaidőben alkalmazásban állók keresete számít be az adatokba.
Vagyis ha valakit a válság miatt részmunkaidőre küldtek, annak a fizetését nem veszik figyelembe, amikor kiszámolják az átlagot.
A nettó átlagkereset áprilisban kedvezmények nélkül 266 100, a kedvezményeket is figyelembe véve 275 500 forintot ért el. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset az ideiglenes járulékcsökkentés miatt 8,3 százalékkal nőtt.
Idén eddig a pénzügyi és biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb az átlagkereset (732 200 forint), és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (247 700 forint).
A nemek közötti szakadék is nagy: az év első négy hónapját összesítve bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiaknál 424 200, a nők esetében 352 400 forintot ért el
A bruttó átlagkereset
- a 25 év alattiak körében 283 900,
- a 25–54 évesek esetében 404 700,
- az 54 év felettieknél pedig 372 000 forint volt 2020 január-áprilisában.
Mivel az infláció 3,9 százalékos volt, a reálkereset idén az első négy hónapban 4,6 százalékkal emelkedett.
