Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
A járvány felszínre hozta a termelési berendezkedés gyenge pontjait, ezért biztosra vehető, hogy lökést ad a fejlesztéseknek: a digitalizációnak, a robotizációnak, az automatizációnak, az okos gyáraknak, a dolgok internetének (IoT), sőt a felhő alapú termelésnek – amelyeket összefoglalóan ipar 4.0-nak szokás nevezni. Az ilyen megoldásokat alkalmazó cégek versenyelőnyben vannak, könnyebben vészelhetik át a válságot, és sikeresebbek lehetnek az után.
Magyarország és a hazai vállalkozások komoly lemaradásban vannak a negyedik ipari forradalomban, a digitalizációban és az automatizálásban. A magyar digitális ökoszisztéma egyelőre gyengébben teljesít az uniós átlagnál; különösen a lakosság digitális kompetenciái és a hazai kkv-k digitális felkészültsége terén nagy a lemaradás: a digitális fejlettség mérésére széles körben használt uniós Digital Economy and Society Index (DESI) 2019-es jelentése alapján Magyarország a 28 uniós tagállam között a 23. helyen állt. A gazdaság válságot követő talpra állításakor ez súlyos hátrányt jelenthet, hiszen a digitálisan felkészületlen munkavállalók elhelyezkedési lehetőségei épp oly gyengék lesznek, mint a digitális fejlesztések terén lemaradt kkv-k versenyképessége – emlékeztet a koronavírus-járvány kapcsán készített iparági felmérésének beszámolójában az IVSZ Szövetség a Digitális Gazdaságért. Nemzetközi összevetésben a magyar digitális ökoszisztéma egyik leggyengébb láncszeme „a digitális technológiák integráltsága”, elsősorban a mikrovállalkozások és kkv-k digitális felkészültsége. Alacsony a belső működésüket elektronikus információcserével hatékonyabbá tevő vagy adatvagyonukat (big data) tudatosan hasznosító vállalkozások aránya. Jelentős a lemaradás a felhőalapú szolgáltatások igénybevétele és az online beszerző kkv-k arányát tekintve is.
A robotizációban és az automatizációban nagy segítség lesz az új generációs, 5G mobilhálózatok elterjedése. Például egy vasúti kocsit ki lehet rakodni távvezérléssel, kis túlzással home office-ból. Az ellátási láncok járványhelyzet miatti szakadozása sok vállalatnál problémákat okozott, mivel nem rendelkeztek nagy raktárkészletekkel. A korábbi válságok tapasztalatai alapján nem várható, hogy a cégek drasztikusan növelnék a raktárkapacitásaikat. Ugyanakkor még jobban meg fog nőni a gyártásban a mesterséges intelligencia, az előrejelzés, a folyamattervezés szerepe, vagyis a cégek még inkább optimalizálni igyekszenek majd a működésüket.
A járvány ismételten a figyelem középpontjába állította az ipar 4.0-megoldásokat, különösen a felhő alapú termelést, illetve a magas termékváltozatot alacsony mennyiségben előállító gyártást (angolul: high mix – low volume, HMLV). Utóbbi azt jelenti, hogy egy gyár nem kevés féle terméket, például valamilyen alkatrészt állít elő nagy mennyiségben, hanem sokfélét kis mennyiségben, rugalmasan. Magyarországon szép számmal akadnak egycsatornás üzemek, például olyan autóipari beszállítók, amelyek gyakorlatilag egyetlen gyárnak termelnek, így mindkét üzem egymásra van utalva. Értelemszerűen, ha egy üzem nem csak egyféle terméket állít elő egy vagy két megrendelőnek, és nem csak egy-két helyről szerzi be a nyersanyagot, akkor sokkal kevésbé kitett a láncban bekövetkező fennakadásoknak.
A felhő alapú gyártás egyelőre leginkább a jövő zenéje, de elterjedésének lökést adhatnak a járvány tapasztalatai. Az elképzelés szerint a termelési láncokat digitálisan összekapcsolt termelési hálózatok váltanák fel a tervezéstől kezdve az alkatrészgyártáson át az összeszerelésig. A folyamat úgy fest, hogy ha egy gyárnak szüksége van mondjuk ezer darabra valamilyen alkatrészből, akkor a rendelést nem egyetlen meghatározott beszállítónak adja le, hanem egy platformon. Ahonnan aztán lehet, hogy egy, lehet, hogy több beszállító teljesíti számára, annak függvényében, éppen hol és mennyi szabad kapacitás áll rendelkezésre. De nem csupán arról van szó, hogy a platformhoz csatlakozó vállalkozások elosztják egymás közt a megrendeléseket, a teljes termelési folyamat adatosított és digitalizált, így akár arra is lehetőséget ad, hogy az egyik gyártási szakaszban vagy a tesztelés során szerzett adatok alapján módosítsanak egy másik szakaszon – attól függetlenül, hogy fizikailag két vagy több különböző vállalkozás üzemeiben zajlanak. A lényeget tekintve a teljes termelési folyamat a digitális felhőben történik, az pedig szinte mellékes körülmény, a dolgok fizikai előállítására hol kerül sor. Ahogy ma a bejáratott felhő alapú szolgáltatások, akár egy internetes levelezőrendszer bárhonnan, bármilyen eszközről elérhetőek, a felhasználónak pedig nem kell tudnia, hogy a kapcsolódó fizikai folyamatok hol, milyen szerveren futnak.
A logisztikai szektorban a jövő, sőt már a jelen egyértelműen az automatizálásról és a digitalizálásról szól. A logisztikai láncban elsősorban a raktározás, azon belül is a komissiózás szokott problémás lenni, itt ugyanis elég nagy a hibalehetőség. Már vannak olyan gyógyszertárak például, ahol automata rendszer azonosítja és adja ki a termékeket. Ugyanez persze a gyártásra is igaz, egyre elterjedtebbek a mobil ipari robotok. A gyártásban a raktár területveszteséget jelent, hiszen ott nem zajlik termelés. Egy automatizált raktárnak viszont kisebb a területigénye, mert nem kell annyi helyet biztosítani az emberi munkaerő mozgásának, illetve magasabb tárolórendszereket lehet használni. Az így felszabaduló alapterület pedig a termelésben hasznosítható. A rugalmassághoz és a hatékonyság növeléséhez fontos az előrejelzés, a raktáron tartott készletek termelési folyamatokhoz való optimalizálása, hogy csak annyi készlet legyen raktáron, amennyire szükség van.
Bár a jövő már elkezdődött, korántsem biztos, hogy minden vállalkozásnak most azonnal fejest kell ugrania az automatizációba és a digitalizációba. Bizonyos esetekben már a folyamatok egyszerűsítése, esetleg raktározási szoftver bevezetése azt eredményezheti, hogy kevesebb emberre van szükség, vagy a meglévő létszámmal gyorsabban, hatékonyabban tud működni egy raktár. A raktár teljes automatizálása nagyberuházás, komoly befektetést igényel, ebbe csak olyan cégeknek érdemes belevágniuk, amelyek 5-10 évre biztosan látják előre a jövőjüket.
