Felemás képet mutat a hazai digitalizáció a KSH friss adatai alapján. Vannak olyan ágazatok, ahol nagyon előrehaladott a folyamat, míg máshol óriási a lemaradás. A keleti és nyugati megyék közötti különbség az otthonok internetében is kimutatható.
Váratlan fordulatot vett a McKinsey mesterséges intelligenciáról szóló jelentésének bemutatója: miután elhangzott, hogy az AI mennyire komoly kitörési pont a gazdaságban, nagy magyar cégek vezetői kezdtek el arról beszélni, hogy túl sok csodát várnak az új technológiától, de sokan még csak költségcsökkentésre használják, arra sem igazán jól.
A digitalizáció ma már nem egyszerű technológiai kérdés, hanem a gazdaság működését meghatározó alapinfrastruktúra. A pénzügyi szolgáltatások, az elektronikus fizetések, a mobilalkalmazások, a digitális azonosítás és az adatvezérelt platformok egyre szorosabban kapcsolódnak össze, és új működési logikát hoznak létre a gazdaságban – erről beszélt Veres Mihály, az Elektronikus Fizetési Szolgáltatók Szövetségének elnöke. Szerinte a digitális fizetés ma már nem pusztán arról szól, hogy készpénz helyett elektronikusan fizetünk. Egyre inkább beépül a mindennapi szolgáltatásokba: a mobilitásba, a közszolgáltatásokba, az ügyfélélménybe, az azonosításba és az adatvezérelt digitális platformok működésébe. Magyarország jó alapokról indul, de a következő időszak egyik fontos kérdése az lesz, hogy a hazai és európai szereplők képesek lesznek-e olyan digitális szolgáltatási minőséget nyújtani, amelyet a felhasználók ma már a globális platformoktól megszoktak.
Május 18–21. között rendezik az IPAR NAPJAI nemzetközi ipari szakkiállítást és a MACH-TECH Nemzetközi gépgyártás-technológiai és hegesztéstechnikai szakkiállítást, valamint az AUTOMOTIVE HUNGARY kiállítást a budapesti HUNGEXPO-n. 22 ország 370 kiállítója mutatkozik be az idei eseményen, amely most olyan témákra fókuszál, mint az Ipar 4.0, az automatizálás, robotika, ipari digitalizáció és az innovatív gyártási technológiák, a hegesztéstechnika, a felületkezelés, a logisztika, valamint a munkavédelem.
A vállalkozók egyik legnagyobb paradoxona, hogy miközben a növekedésre koncentrálnának, egyre több idejük megy el adminisztrációra. Számlák, utalások, egyeztetések, jogosultságok – mind olyan feladatok, amelyek nélkül nincs működés, de önmagukban nem viszik előre a céget. 2026-ra egyértelművé vált: nem az a kérdés, hogy digitalizálni kell-e a céges pénzügyeket, hanem az, hogy milyen szinten történik ez meg. A hagyományos működésről egy új modell felé mozdul a piac – ahol a pénzügyek nem akadályozzák, hanem támogatják a növekedést.
2026-ban, amikor a mesterséges intelligencia üzleti döntéseket támogat, magyar középvállalatok 68%-a még mindig fájlszervereken szervezi a működését. A Quattrosoft Kft. 2025-ös felmérése, mely 61 középvállalati vezető megkérdezésével készült, megdöbbentő képet fest a magyar vállalatok digitális érettségéről. Miközben a vezetők többsége elismeri, hogy a digitális vállalatirányítás kulcskérdés, a valóság igencsak kiábrándító: a cégek harmada bevallottan elégedetlen a jelenlegi megoldásaival, és még ennél is nagyobb részük rekedt meg félúton a digitalizáció útján. A számok nem technológiai lemaradást, hanem szervezeti működési válságot mutatnak.
Sok cég ma nem azzal küzd, hogy nem érkezik jelentkező egy nyitott pozícióra, hanem azzal, hogy túl sok – és mégsem megfelelő. Akár több száz önéletrajz is érkezik, a kiválasztás elhúzódik, a pozíció hónapokig betöltetlen marad, a csapat túlterhelt. Közben a jelöltek oldalán is hasonló a helyzet: rengeteg hirdetés, kevés valóban releváns lehetőség.
A mezőgazdasági termelők digitális átállására meghirdetett uniós pályázat legnagyobb elnyert összegeinek mintegy negyede külföldi származású gazdák cégeihez került Magyarországon.
A hasunk bánhatja, hogy nincs elég adattudós és adatelemző a mezőgazdaságban. Az újabb munkagépek tele vannak érzékelőkkel, de a gazdák töredéke foglalkozik a felhalmozott adatokkal.
Tombol a digitalizáció, szinte alig van olyan vállalkozás, ahol ne folyna valamilyen technológiai fejlesztés. A weboldal azonban a legtöbb esetben nincs a fókuszban, pedig ez a cég arca – itt éri az első, és sok esetben az utolsó benyomás a potenciális ügyfeleket. Egy jó megoldás valódi üzleti támasz lehet. Mikor, mit, hogyan tegyen egy vállalkozás ennek érdekében? A kérdésre Nagy Barbara, a Rackhost ügyfélkapcsolati igazgatója válaszol.
Olyan területen teljesít meglepően jól a magyar vállalati szféra, ahol az államnak még bőven van pótolnivalója – az EUrologus birtokába jutott az Európai Beruházási Bank 2025-ös beruházási felmérése. A dokumentum szerint ugyanakkor jelentős lemaradás vagy strukturális gyengeség jellemző több fontos területen a beruházásoktól a digitalizációig.
A mesterséges intelligencia megjelenésével elkerülhetetlenné vált, hogy a vállalatok új működési stratégiákat alkossanak – ezt vallja a nemzetközi tapasztalatait ma már itthon kamatoztató Koltai Balázs. A digitális transzformációs vezetővel az AI-megoldások üzleti hasznosításáról, a munkaerőpiacra gyakorolt hatásairól és a technológiában rejlő veszélyekről is beszélgettünk. Koltai Balázs részt vesz az AI Talks by HVG & Amazing AI konferencián november 20-án, a Bálnában, ahol vállalatvezetők kerekasztal-beszélgetését moderálja majd.
Már hét évvel a ChatGPT megjelenése előtt kutatni kezdte a mesterséges intelligenciát, majd az AI-forradalom sikerét meglovagolva nemzetközi hírű startupot hozott létre W. Szabó Péter. A Tengr.ai alapítójával a globális siker hátteréről, a következő nagy dobásáról és a mesterséges intelligencia világot átformáló hatásáról is beszélgettünk. W. Szabó Péter részt vesz az AI Talks by HVG & Amazing AI konferencián november 20-án a Bálnában, ahol az autonóm AI-ügynökökben rejlő lehetőségekről tart előadást.
Az elmúlt évek egyik legnagyobb magyar IT-sikersztorijának titkairól, az AI-ügynökök lehetőségeiről és korlátairól, valamint a mesterséges intelligencia mentális veszélyeiről is beszélt interjúnkban a Supercharge digitális termékcsapatának vezetője. Lukács Bence részt vesz az AI Talks by HVG & Amazing AI konferencián november 20-án, a Bálnában, ahol workshopján számos gyakorlati példán keresztül mutatja be, hogyan automatizálhatunk különféle folyamatokat az AI segítségével, kódolási tudás nélkül.
Ahogy a víz és a levegő elengedhetetlen az élethez, úgy a megbízható hálózati kapcsolat és összeköttetések is alapfeltételei a modern társadalom működésének. A vezetékes infrastruktúra ma már nem kényelmi extra, hanem az a technológiai háttér, amelyre minden digitális szolgáltatás – a felhőtől a videóhívásig, a távtanulástól a gyártósori automatizációig – épül. A 2Connect a hazai digitalizáció láthatatlan motorja – hálózata az idegrendszer, ami a modern társadalmat működteti.
Az emberek képzése és az adatok gyűjtése nélkülözhetetlen az okosgyártáshoz – hangsúlyozza Kovács László és Katona László, a BME Ipar 4.0 Technológiai Központjának két szakértője.
A digitalizáció ma már nem előny, hanem a túlélés feltétele – különösen igaz ez a magyar kis- és középvállalkozásokra. Aki most nem lép, holnap hátrányból indul. Aki viszont időben cselekszik, nemcsak hatékonyabban működik, hanem pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet. Tajthy Krisztina, az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetségének főtitkára segít eligazodni a témában.
Nem arról szól a digitalizálás, miképpen tudjuk a lehető legtöbb embert kiváltani, hanem arról, hogy ha van egy adott számú munkatárs, hogyan tudunk velük sokkal többet elérni – mondta a HVG-nek Mag István, a Mol-csoport digitális transzformációs vezetője. A szakember beszélt arról is, hogyan fejlesztik tovább a Mol Move applikációt, s hogy milyen, korábban szinte lehetetlen elemzések készülhetnek manapság néhány klikkeléssel.
A negyedik ipari forradalom, vagyis az Ipar 4.0 folyamatai új lehetőségeket teremtenek, az utóbbi években robbanásszerű fejlődésnek lehetünk szemtanúi. Digitalizáció, automatizáció, ipari és kollaborítv robotok, adatfelhasználás és mesterséges intelligencia: a mindannapjaink részei, de vajon mennyire tudjuk használni őket? Podcastunkban többek között erre a kérdésre keressünk a választ!
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben, több – inkább jogtechnikai, jogalkalmazást segítő – módosítás lép hatályba az adózás rendjéről szóló törvényben (Art.) és az adóigazgatási rendtartásról szóló törvényben (Air). Az alábbiakban Juhász Péter jogász, adószakértő, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. ügyvezető igazgatója foglalja össze a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
