Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések az üzleti stratégiába építéséhez.
A gyenge tavalyi termés után kevés a méz a belpiacon. De nem csak a kínálat alacsony, a magas árak miatt a belföldi mézcsomagolók és a külföldi vevők sem jelentkeznek kereslettel – írja a Világgazdaság.
A lapnak Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke elmondta: 2021-ben az akácméz csupán a Tiszántúlon hozott jó termést.
A belföldön eladott akácméz 90 százalékát a méhészek értékesítik közvetlenül, és csupán 10 százaléknyi megy a boltokba. Ennek az az oka, hogy a méz felvásárlási ára magasra emelkedett, és ha erre a mézkiszerelő és a kiskereskedő is ráteszi a saját hasznát, az így kialakult árat már nem fizetik meg a vásárlók. A piacokon a termelők kilónként 3 és 4,5 ezer forint között árulták az üveges akácmézet.
A nemzetközi piacon megemelkedett a természetes méz ára, ezért is mentek történelmi csúcsra a felvásárlási árak.
Azt is elmondta: virágmézből 2021 után az idén is hiány lesz, mert a termés már elment exportra.
Kitért arra, hogy két éve megjelentek a polcokon az importmézek. A kínai méztől ugyan még ódzkodnak a beszállítók, de az ukrán méz már megjelent a hazai mézkiszerelőknél is.
Fazekas Gyula, a Magyar Mézkereskedők és Mézcsomagolók Egyesületének elnöke úgy véli, hogy van még némi készlet a további áremelkedésre számító termelőknél, de – mivel az exportőrök 20 tonnánként adják el a mézet – félő, hogy ekkora mennyiséget nem tudnának hatékonyan, időre begyűjteni. Ráadásul a méhészek által várt 2500 forintos árat már nem fizetik meg a vevők.
