Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Egyes piaci szereplők szerint 15–20 százalékos áremelkedés várható, de vannak, akik 30-50 százalék drágulásra számítanak a vendéglátásban – derül ki a Portfolio cikkéből. A fő ok természetesen a járványhelyzet, hiszen a bezárásokat kigazdálkodni képes, talpon maradt vendéglátóhelyek érdemi tartalékok nélkül voltak kénytelenek nekivágni az új évnek, miközben a január és a február hagyományosan az az időszak, amikor amúgy is gyengébb forgalommal kell beérniük. Korábban ezeket a szűk hónapokat az előző év végi céges rendezvények profitjából tudták kihúzni, ám most a járvány miatt ezek elmaradtak.
Nem jártak jól hosszú távon azok a helyek sem, amelyek elbocsátásokkal próbálták kibekkelni a lezárásokat, mivel az ágazatban tapasztalható munkaerőhiány miatt nagyon nehéz újra megszervezni a csapatot, ráadásul a közelgő teraszos-balatonos időszak sem kecsegtet semmi jóval, hiszen ilyentájt 30–40 ezer munkavállaló is a magas fizetések reményében inkább a szezonális helyekre megy el dolgozni.
Ugyanakkor nem az ingadozó sűrűségű vendégsereg vagy a munkaerőhiány jelentik a legnagyobb kihívást a vendéglátásra nézve, hanem a felfutó nyersanyag- és energia költségek. Arról van itt szó, hogy az éttermekre rendszerint nem vonatkozik a rezsicsökkentés, így nem ritka, hogy az eddig fizetett áramszámla háromszorosát, de van olyan vállalkozás is, ahol a hatszorosát kell kifizetnie az üzemeltetőnek. Mindent összevetve „30–50 százalékos fogyasztói áremelkedés” lehet ennek az eredménye, ezt már Gendur András, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének gasztronómiai társelnöke mondta el a portálnak.
