Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
A Mol Petrolkémiai Zrt. hatvanötmilliárd forint értékű zöldmezős fejlesztéssel propilénüzemet létesít Tiszaújvárosban, ami a hazai tulajdonú vállalatok által idén eddig bejelentett legnagyobb beruházás – közölte a tárca közleménye szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Tiszaújvárosban.
A tárcavezető az alapkőletételen arról számolt be, hogy a 2024 végéig megvalósuló projektet az állam ötmilliárd forinttal támogatja, így hozzájárulva 1200 munkahely megőrzéséhez a vegyipari alapanyagok gyártásával foglalkozó vállalatnál. Beszédében kiemelte, hogy ez az idén bejelentett második legnagyobb beruházás Magyarországon, de a legnagyobb, amelyet magyar cég hajt végre. Örömtelinek nevezte, hogy a Mol az új világgazdasági realitásokra reflektálva következetesen viszi végig új stratégiáját, amely szerint a feldolgozott kőolajat már kevésbé üzemanyaggá, semmint tartós fogyasztási cikkek gyártására alkalmas alapanyaggá érdemes felhasználni. Rámutatott, hogy a cég hosszú távú működőképességét garantáló fejlesztés során a környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vették, így évente mintegy 40 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátását előzhetik meg, és a technológiai szennyvízkibocsátás szintje is „konvergál a nullához”.
Szijjártó Péter ezt követően érintette az európai energiaellátást sújtó „drámai kockázatokat” is, és figyelmeztetett, hogy az ukrajnai háború is ilyen.
„Oroszország nagy szerepet játszik egész Európa és benne Magyarország energiaellátásában is. Nem egy magyarspecifikus ügyről van szó, nem olyan helyzetről, ami miattunk alakult ki, hanem európai jelenségről” – hangsúlyozta. Ennek kapcsán pedig leszögezte, hogy az energiahordozók szállítása nem filozófiai, ideológiai vagy politikai, hanem fizikai kérdés.
„Kell hozzá forrás és szállítási útvonal, ha a kettőből az egyik nincs meg, akkor már nem tudunk a dologról érdemben beszélni” – fogalmazott. Márpedig szerinte „az európai energiaszállítási struktúra átalakítása nem napok, hetek vagy hónapok, hanem évek, ráadásul hosszú évek kérdése”. A miniszter kiemelte: a kormány ezért elutasítja a magyar háztartásokra és iparra aránytalan terheket jelentő szankciók elfogadását. „Szerencsére nem vagyunk egyedül Európában ezzel a racionális álláspontunkkal, ugyanakkor az is biztos, hogy mi végig ki fogunk tartani ezen álláspontunk mellett” – mondta.
Hernádi Zsolt, a Mol elnöke felszólalásában kijelentette: mára a fenntartható vegyipar fellegvárát hozták létre Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Továbbá hangsúlyozta, hogy napjainkban az ellátási láncok újraalakulóban vannak, újra kell gondolni az eddig kész tényként kezelt megoldásokat, ami felgyorsítja az iparági transzformációt. „Egyszerre kell gyorsnak és okosnak lennünk” – mondta.
Hernádi Zsolt jelezte: a Mol Petrolkémia új propilén üzeme százezer tonna propilént állít majd elő, így jelentős mértékben fedezi a Mol vegyipari alapanyagigényét, és növeli a vállalat önellátását. Ez az üzem biztosít majd propilént az épülő poliol komplexumnak is, amellyel Tiszaújváros a régió vegyipari fővárosává léphet elő. A két üzem megépítése több ezer embernek ad munkát, és hosszú távon is versenyképes munkahelyeket teremt. Hozzátette: az új propilén üzem megépítése szervesen illeszkedik a Mol-csoport frissített Shape Tomorrow 2030+ stratégiájába, hiszen a fejlesztés segítségével a vállalat fokozatosan növelni tudja a nem motorüzemanyag típusú termékek arányát. A Mol-csoport a következő években mintegy 4,5 milliárd dollárt fordít olyan beruházásokra, amelyek Tiszaújvárost a régió elsőszámú vegyipari központjává emelik.
Korábban beszámoltunk róla, hogy a MOL Petrolkémia Zrt.-nél eredménytelenül zárultak a béremelési tárgyalások és a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete sztrájkbizottság alakításáról is beszélt.
