Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Ugyan 2007 óta nem volt annyira magas az infláció Magyarországon, mint idén márciusban, amikor 8,5 százalékosra nőtt, 11 EU-tagállam így is van, ahol nagyobb volt a drágulás, mint itt – számolt az Eurostat.
Az EU átlaginflációjánál magasabb a mienk, a 27 tagállamban átlagosan 7,8 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. Az is jól látszik, hogy a drágulás különösen a kontinens keleti felén jelent most nagy problémát: a mienknél is nagyobb inflációt mértek a három balti államban (Litvánia és Észtország 15,6, valamint 14,8 százalékos mutatója a két legrosszabb az egész EU-ban), a V4-ek mindhárom másik tagállamában, valamint Romániában és Bulgáriában is, a nyugatiak közül pedig Belgiumban, Hollandiában és Spanyolországban.
Az EU egyetlen országa, ahol 5 százalék alatti az infláció, az Málta. Az unió legnagyobb gazdaságai közül Franciaországban a második legkisebb a drágulás, de már ott is 5,1 százalékos, Olaszországban 6,8, Németországban 7,6 százalékot mértek.
Az egyértelmű, hogy az energiaárak elszállása miatt nőtt nagyot az infláció sok helyen. Ugyan részletes adatokat csak az eurózónáról tett közzé az Eurostat, ezekben az államokban 44,4 százalékkal drágább most az energia, mint egy évvel korábban. Az ételek, italok és dohánytermékek egyben számolva 5 százalékkal drágábbak a 2021. márciusinál. A magyar infláció egészen másképp áll össze, nálunk az energiahordozók többségének árát rögzítette a kormány, az élelmiszerek viszont 13 százalékkal többe kerülnek most, mint tavaly ilyenkor.
