Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Kilenc hónapnyi vizsgálódás után 15-15 millió forintra büntette a Budapesti Közlekedési Központot (BKK) és az A-Híd Zrt.-t a Közbeszerzési Döntőbizottság (KBD). A BKK sem a döntést, sem a kiszabott bírság mértékét nem tartja megalapozottnak, ezért vizsgálja a felülvizsgálati eljárás lehetőségét – olvasható a közleményükben.
A BKK azt írja: a hatóság egyrészt azt kifogásolja, hogy néhány, a teljesítésbe bevont alvállalkozót az A-Híd Zrt. nem előzetesen, hanem az alvállalkozási szerződés megkötését követően jelentett be a megrendelő BKK-nak. A határozat ugyanakkor maga is megerősítette, hogy a bejelentésnek az A-Híd Zrt. minden esetben eleget tett, a jogsértés nem volt szándékos és nem befolyásolta a közbeszerzést lezáró döntést. A KDB másik kifogása az, hogy ezt a késést nem vette észre a BKK, holott ennek – tekintettel a napi szinten megvalósuló helyszíni ellenőrzésekre – fel kellett volna tűnnie.
A BKK a döntést azért tartja életszerűtlennek, mert szerintük a KDB elvárása teljesen életszerűtlen egy olyan kivitelezés helyszínén, ahol akár száz fő is dolgozik egyszerre, ráadásul számos közreműködő nem található meg a munkaterületen, mivel nem ott van feladata. Például az oroszlánok restaurálását sem a Lánchídnál végzik. Szerintük a KDB azt sem vette figyelembe, hogy az A-Híd Zrt. az alvállalkozók bejelentését folyamatosan végezte, és közülük mindössze néhány esetben volt késedelmes a bejelentés a hatóság szerint.
Azt is jelezte a BKK, hogy a bírság kiszabása során a KDB egységes mértékben büntette mindkét felet, holott a határozatában a döntés alapjául szolgáló indokoknak csak töredéke vonatkozik rájuk.
Közölték azt is, hogy megvizsgálják a felülvizsgálati eljárás kezdeményezésének lehetőségét.
