Az egy évvel korábbihoz képest 3,1 százalékkal nőtt a magyar ipar termelésének összértéke áprilisban, munkanaphatástól megtisztítva még nagyobb, 4,7 százalékos volt a növekedés, az idén a márciusi szinttől azonban 1,6 százalékkal elmaradt – erősítette meg a Központi Statisztikai Hivatal a múlt heti első becslését. Most részleteket is közzétett a KSH arról, miként jött ki ez a felemás adat.

A járműgyártás jelentősen visszaesett, ott 7,1 százalékkal volt gyengébb a teljesítmény, mint egy évvel korábban. Ennek a fő oka félvezetőhiány, illetve „egyéb anyagellátási problémák” – a chiphiány és a logisztika globális akadozása mellé extra problémaként jött be az, hogy Oroszország és Ukrajna is a fontos alapanyag-beszállítók közé tartozik, így a háború súlyosan érinti a már az Ukrajna megtámadása előtt is rossz helyzetben lévő iparágat. A gépjárművekből 6,2, a járműalkatrészekből 8,5 százalékkal kevesebb készült, mint tavaly ilyenkor.

Azért sikerült mégis pluszba átfordulni, mert a második és a harmadik legfontosabb ágazat szépen nőtt. Számítógépből, elektronikai és optikai termékből 4,9 százalékkal több készült, mint egy évvel korábban – az elektronikus fogyasztási cikkek gyártása nőtt ezen belül 5,4 százalékkal, így azt is elviselte az ágazat, hogy elektronikai alkatrészből 15,5 százalékkal kevesebbet gyártottak –, az élelmiszeriparban pedig még nagyobb, 11,9 százalékos volt a növekedés.

Itt egy nagyon meglepő számmal is találkozhatunk: a növényi és állati olaj termelése 62 százalékkal nőtt. Ennek a nagy részét azonban nem az magyarázza, hogy gigantikusat ugrott volna a megtermelt olaj mennyisége, hanem egyszerűen óriási volt a drágulás, így nagyjából ugyanakkora mennyiségű termék is sokkal többet jelent értékben.

2022 első négy hónapjában összességében 4,9 százalékkal volt nagyobb az ipari termelés, mint 2021 január-áprilisában.