Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
„Van olyan ügyfelünk, aki most még 18 forintért kap egy kilowattóra áramot, de a jelenlegi állás szerint januártól már 240-et kellene fizetnie” – nyilatkozta a G7-nek egy kereskedő a céges világban tapasztalható rezsiviszonyokat. A helyzet a portál szerint ugyanis az, hogy a vállalatok egy jelentős részét még nem érték el a mostani piaci árakból következő változások, mivel jellemzően egy korábban rögzített áron kapja az áramot és a gázt. Mostanra azonban az árrögzítés lehetetlenné vált, mindenhol tőzsdei jegyzéshez kötik a tarifát, ami a jelenlegi fix áras szerződések kifutása után egyik pillanatról a másikra fog jobb esetben négy-ötszörös, rosszabb esetben 10-15-szörös költségnövekedést hozni.
Az energetikai szektorban tapasztalható áremelkedések ráadásul a kormányzati kommunikáció állításaival ellentétben nem a háború kitörésével kezdődtek meg, hanem már az azt megelőző félévben is látványosak voltak. Ennek megfelelően a cégek már tavaly komoly drágulást tapasztaltak a piacon, mi több, a változásban reménykedve sokan kivárásra játszottak, ami még feljebb nyomta az átakat. 2021 októberében forintban kifejezve a gáz tőzsdei jegyzése nyolcszor, az áramé nagyjából ötször volt magasabb, mint egy évvel korábban.
Teljes a káosz az energiabeszerzéseknél, a kereskedők sokszor árajánlatot sem mernek adni a cégeknek
Nemcsak kirívóan magasak az áram- és gázárak, de nagyon hullámzók is, a beszerzők így pár óra leforgása alatt óriási összegeket kaszálhatnak, de ugyanúgy óriásit bukhatnak is. A legtöbben ezt nem merik megkockáztatni, most inkább nem adnak árat, így sok kis- és középvállalkozás jelenleg képtelen energiát venni a következő évre.
Persze az tény, hogy a háború sem segített a helyzeten, olyannyira nem, hogy a portálnak most nyilatkozó egyik kereskedő szerint ma már roppant mód örülnének a tavaly még magasnak tartott tarifáknak.
Egyelőre nehéz pontosan megbecsülni, hogy mekkora hányadát érintik a cégeknek ezek a változások, a portálnak nyilatkozó piaci szereplők szerint ez akár a cégek 60-70 százalékát is jelentheti. A következmények beláthatatlanok, a bezárási hullám októberben és januárban tetőzhet, ugyanakkor van esély az enyhülésre is, például ha az EU képes lesz olyan intézkedéseket hozni, amelyek leszorítják a tőzsdei jegyzéseket, ezáltal csökkenhetnek a vállalati rezsiköltségek is. A másik eset egy fokkal kellemetlenebb, ha ugyanis valóban elindul a komolyabb lekötésekkel rendelkező cégek bedőlése, az is kedvezhet a talpon maradóknak, hiszen az összeomlás kínálatot szabadít fel a piacon.
