Bár a rezsidíjak változatlanok, a kettős díjrendszer miatt a statisztikai hivatal hónapról hónapra árváltozást mutat ki a fogyasztás függvényében. A jelek szerint júniusban is sokkal nagyobb volt a fogyasztás, mint egy évvel korábban – pedig abban a hónapban már nem volt különösebben hideg. Lehet, hogy a lakosság már nem spórol annyira a fűtésen.
Ukrajnán keresztül már nem küldenek gázt, cserébe a hozzánk Szerbia felől belépő Török Áramlat csővezetéket csúcsra járatják. A régió gázelosztó központja Magyarország lett, a teljes délkelet-európai/balkáni régió függése az orosz gáztól a 2021-es szinthez képest csaknem megduplázódott. Egy friss tanulmány szerint a Gazprom ennél is többet akar, és van is még mozgástere.
A Fidesz megint a „rezsicsökkentéssel” kampányol: a miniszterelnök új üzenetet írna a számlákon található rezsiboxokba, a párt ideológusa visszafizettetné a kormányváltást kívánókkal a „megtakarításokat”. Valójában a „megtakarítás” és a „visszafizetés” is értelmezhetetlenek. De tény, hogy a magyar lakosság közvetlenül keveset – mára már túl keveset – fizet az energiáért. Az államkasszán keresztül persze maga állja a cechet.
A Népszava számítása szerint majdnem 30 forinttal volt drágább az orosz gáz magyarországi átlagára, mint az uniós átlagár.
Az elemzés megállapítja, hogy Szlovákiával közösen Oroszország ukrajnai inváziójának kezdete óta csak a nyersolaj után együtt 5,4 milliárd eurónyi adóbevétellel szponzoráltuk Moszkvát, miközben a két uniós állam mindenféle kiskapukat kihasználva eurószázmilliós nyereségekre tett szert.
A lap szerint az MVM beszámolóiból kiderül: a valós beszerzési ár és így a lakossági spórolás is a számlákon hirdetett szint töredéke. Ugyanez igaz a villanyszámlákra is.
Szijjártó Péter szerint évi plusz 600 milliárd forintba kerülne Magyarországnak, ha megvalósulna az EU terve, és minden tagállam teljesen leválna az orosz energiahordozókról. Pontosan miről szól az unió javaslata? Milyen helyzetben éri Magyarországot? És tényleg feladat nélkül maradhat Németh Szilárd rezsibiztos?
Tavaly még a nemzetiségi önkormányzatok intézményei is megkapták ezt a támogatást, de a mostani jogszabálytervezetben erről nincs szó.
Megnézi, hogy a környező országokban hol, mennyit kell fizetni a gázért és az áramért.
Elképzelhető, hogy nem kell sokáig fenntartani a mesterségesen alacsonyan tartott áramárakat Lengyelországban, és a magyar példával ellentétben nem kell ráfizetni, ha a piaci ár a rezsicsökkentett alatt van.
Az adat nem jó, de még nem is tragikus.
A brutális áremelkedésről szólt az elmúlt négy év, de ahogy eltérnek az emberek vásárlási szokásai, úgy érezhettük eltérőnek az inflációt is. Kiszámoltuk, mekkora a különbség egy gyakran és egy soha nem autózó ember, egy távhővel és egy gázzal fűtő család, vagy épp egy gyerektelen és egy szülő inflációérzékelése között.
A vízművek a reklamáció után elismerte, hogy az ő karbantartási területén történt a csőtörés, és közölte, hogy felülvizsgálja a számlázást. Csakhogy a több mint 2,2 milliós számlát azóta sem sztornózták le.
A volt köztársasági elnököknek visszavonulásuk után nemcsak „megfelelő” ingatlan, hanem egyéb költségtérítés is jár. A HVG információi szerint az Áder Jánoshoz köthető kiadásokra költötték a legtöbbet, de Schmitt Pál és Novák Katalin esetében is tízmilliók mentek el költségtérítésre.
Novemberben újra nagyot szólt az úgynevezett sötétszélcsend. Európa jelentős részén hirtelen kilőttek a másnapi tőzsdei áramárak, ilyenkor Magyarországon különösen nagy a drágulás. Az árrobbanás fő oka, hogy ilyenkor – napfény és szél híján – leáll Németország óriási megújulóerőmű-parkja. A szakértő szerint ilyenkor itthon szeretnek Németországra és a zöldpolitikára mutogatni, miközben igazából nálunk van a probléma, a mi régiónkban nincs elég kapacitás. A rossz hír az, hogy időről időre újra beáll a sötétszélcsend, és lesz miatta tőzsdei árrodeó, miközben a jelenség annál bonyolultabb, hogy el lehessen intézni egy sima németezéssel.
A 2015-ös szint dupláján jár a lakásbérlés díja, az akkori háromszorosán a lakásár. Így aztán nem csoda, hogy nagyon magas számok jöttek ki, amikor megmérték, mennyire sok család számára jelent brutális anyagi terhet a rezsi, a lakásbérlés vagy a törlesztőrészlet kifizetése – mutatta be a Habitat for Humanity.
Változik a nyáron, uniós forrásból indult Otthonfelújítási Program, ami eddig nem igazolta a hatalmas várakozásokat. Jelentősen, 16 évvel, 2007-ig kiterjesztik a támogatásra jogosult épületek körét, az adminisztráció viszont csak keveset egyszerűsödik, pedig eddig is gondot okozott. Jövőre jön a falusi otthonfelújítási támogatás is, amit akár akkumulátor nélküli napelem telepítésére is fordíthatunk.
Egységesítik a díjstruktúrát, rögzítik az okosmérők idősoros elszámolásának részleteit, sőt alig több mint két év múlva érkezik egy “ösztönző szabályozó” is a legújabb MEKH-rendeletek alapján.
Czepek Gábor magyarázatának végére még a kormány akkugyár-építési programjának dicséretéből is jutott.
A kontinens élbolyába tartoznak a magyar céges áram- és gázárak. Az orosz gázról időközben levált államok mintegy kilenctizede mára olcsóbban tudja ellátni a vállalatait, mint Magyarország.
