A kormányrendeletből értesült a Magyar Tojásszövetség az ársapkáról

„A tojástermelők továbbra is teljes kapacitással dolgoznak és igyekeznek a karácsonyi csúcsszezonban is a lakossági igényeket kielégíteni” – reagált a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége (Magyar Tojásszövetség) a tojásra is ársapkát bevezető kormányrendeletre, ami a tojásnál 25 százalékkal, a burgonyánál 10 százalékkal csökkenti az árakat. Ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy amennyiben a termelők nem tudják az önköltséget és a megélhetéshez szükséges árbevételt realizálni, számítani kell a termék hiányára már középtávon is.

Mint írják, a kormányrendeletből értesült a Magyar Tojásszövetség is arról, hogy a tojás is bekerült a hatósági áras termékek körébe. Ráadásul, amíg a tejnél, a lisztnél és a cukornál egyféle termékre terjesztették ki a hatósági árakat, addig a tojásnál mindenféle tartásmódra, méretre és csomagolásra vezették be az árstopot. Ezért az ágazat szakmai egyeztetést kér a gazdaságfejlesztési minisztertől és az agrárminisztertől, de természetesen a gazdák addig is mindent megtesznek, hogy a rendelkezésre álló erőforrásaikból biztosítsák, hogy legyen elegendő tojás – ez azonban a megváltozott helyzetben nem lesz könnyű.

„Több mint 2 milliárd tojást eszünk évente Magyarországon, ennek nagy részét nem húsvétkor, hanem most, a karácsonyi csúcsidőszakban fogyasztjuk. Ekkor van lehetősége a termelőnek arra a haszonra, amit egyébként a szűkös nyári szezonban nem tud érvényesíteni, illetve elveszít” – mondta a Magyar Tojásszövetség elnöke, Sütő Zoltán, aki hozzátette,

ha az árstoppal lefölözik a termelő hasznát, akkor sajnos nem tud tartalékot képezni és fejleszteni. A tojástermelés nem egy gyártósor, amit bármikor le lehet állítani, vagyis az előretervezés a teljes folyamat időigényessége miatt nagyon fontos tényező. Sajnos a mostani körülmények között ez teljesen kiszámíthatatlan és tervezhetetlen lett.

A szervezet felhívja a figyelmet arra, hogy a tojás fogyasztói ára három lépcsőben alakul ki:

• Termelői költségek: A termelői költségek 70 százaléka a takarmányköltség, ami egyrészt az orosz–ukrán háború miatt akár négyszeresre drágultak. A takarmánynál világpiaci árakkal számolnak, sok esetben euróban kell fizetni, így a forintgyengülés sem tett jót. Jelentős tétel még a tojótyúkok beszerzése és felnevelése, az energetika, az állatgondozás, az állategészségügyi, higiéniai költségek, az amortizáció, valamint a karbantartás és az új eszközök beszerzése. Az energiánál tízszeres, húszsoros drágulások jellemzőek.
• Csomagolóhelyi ár: A tojások nagy része csomagolóközpontokba kerül, ahonnan csomagolóhelyi áron továbbítják az árut az üzleteknek. Itt a legnagyobb költség a csomagolóanyag, ami egy újabb „hozzávaló”, a papír drágulása miatt szintén jelentősen emelkedett.
• Fogyasztói ár: A nagy áruházláncok általában versenyeztetik a tojásbeszállítókat, kiválasztják a legalacsonyabb áron szállító termelőt. Így a tojás végső, fogyasztói árát – a saját költségeik ráterhelése után – a kereskedők határozzák meg.

Azonban a költségek emelkedése miatt fennáll a veszélye annak, hogy a hatósági ár következményeként a kiskereskedők kevesebb terméket forgalmaznak majd, és maximalizálják az egy vevőnek eladható mennyiséget, ezért kevesebb tojást fognak rendelni a termelőtől, ez pedig a termelő kapacitások leépítését vonhatja maga után.

Ráadásul a hazai termelés nagyjából 80 százalékát fedezi csak a hazai igényeknek, így sajnos importra is szükség van. Egész Európában magas a tojás ára – ez egy közös piac, ugyanazok a hatások – ez azt is jelenti, hogy az import tojás sem (lenne) olcsóbb, mint ami a magyar termelőtől származik.