Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Elfogadhatatlan, hogy miközben Magyarország mindent megtesz Ukrajna támogatása érdekében, több magyar vállalatot is ellehetetlenítenek a szomszédos országban pusztán azért, mert Oroszországban is jelen vannak – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben.
A tárcavezető a kereskedelmi ügyekkel foglalkozó európai uniós miniszterek tanácsülését követő sajtótájékoztatóján sérelmezte, hogy a Richternek számos termékét kitiltották az ukrán piacról, az Egis esetében is megindították ezt az eljárást, valamint egyesek bojkottra szólítottak fel a Mollal szemben.
Ezek a cégek teljesen törvényesen működnek, semmifajta jogszabályt nem sértettek meg, működésük szabályos, egyetlen bűnük, hogy mivel nemzetközi vállalatok, ezért Oroszországban is van jelenlétük
– hangsúlyozta.
Hozzátette: utóbbi ugyanakkor semmilyen nemzetközi jogszabályt nem sért, hiszen a részvétel a gyógyszeriparban és az energiaágazatban nem ütközik szankciós rendelkezésekbe.
Ezért elvárjuk az Európai Uniótól, hogy lépjen fel az ukrán hatóságoknál annak érdekében, hogy EU-s tagországból érkező vállalatokat ne lehetetlenítsenek el
– mondta. Majd emlékeztetett, hogy az EU májusban teljes vámmentességet vezetett be az ukrán termékekre és szolgáltatásokra 2023 közepéig, hogy ezzel is segítse az országot, és Magyarországnak nincs ellenére a későbbi hosszabbítás sem.
A miniszter újságírói kérdésekre válaszolva ezt követően megismételte, hogy a kormány kész megadni kétoldalú alapon az Ukrajnának szánt jövő évi európai uniós pénzügyi támogatás Magyarországra eső részét, de a közös hitelfelvételt nem támogatja. Közölte, hogy az erről szóló jegyzéket a kijevi magyar nagykövet átadta az ukrán külügyminisztériumban előző nap, azt kérve, hogy induljanak meg a tárgyalások az ügyben.
A kormány 187 millió euró hitelt ad Ukrajnának
Arra is kitért, hogy a kijevi nagykövetség munkatársai a nehézségek ellenére jól vannak, a diplomáciai képviselet működőképes, a munkavégzés alapvető feltételei az adott korlátok között fennállnak, de ha a helyzet változik, akkor azonnal kivonják a területről az érintetteket.
