Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Ahogy azt márciusban megírtuk, az állam közvetett, 25 százalékos tulajdont szerzett a cseh PFF-csoport hazai cégeiben, így a Yettel Magyarországban. Azonban a tranzakció a Yettel működését, a vállalat terveit és stratégiáját egyáltalán nem befolyásolja - mondta el Peter Gazik, a Yettel Magyarország vezérigazgatója a vállalat nemzetközi felsővezetésének háttérbeszélgetésén.
A tranzakcióról Peter Gazik többet nem kívánt elárulni, Leoš Rousek, a PPF-csoport szóvivője azonban hozzátette, hogy
a részvényekhez kapcsolódó jogok nem változtak, ahogy a vállalat napi operatív működése sem.
Peter Gazik vezérigazgató a vállalat tavalyi eredményeiről elmondta, hogy a Yettel 2022-es forgalma 8 százalékkal növekedett, a teljes árbevétel összege elérte a 211 milliárd forintot. A jövedelmezőségi mutató, vagyis az EBITDA 42,2 milliárd forintot ért el tavaly, ami 11 százalékos csökkenést jelent a megelőző évhez képest. Azonban az utóbbit az ágazati különadó is befolyásolta: a különadó nélkül 4 százalékkal 49,5 milliárd forintra emelkedett a vállalat jövedelmezősége.
A Yettel még korábban, 2021-ben kezdett el egy több tízmilliárd forintos hálózatmodernizációs projektet, a projekt jelenleg a felénél tart:
több mint 510 5G (C-band) bázisállomást létesítettek, és a lakosságra vetített 99% fölötti országos lefedettséggel rendelezik a 4G hálózatuk, melynek kapacitását a korábbi 2-3-szorosára növelik.
Peter Gazik a hvg.hu kérdésére elmondta, hogy a vállalat jelenleg nagyon változatos munkaerőpiaci helyzetekkel és nehézségekkel találja szemben magát, aminek az oka az, hogy a Yettel hosszú ideig jóval a piaci átlag alatti fluktuációhoz szokott, ez viszont a világpiaci trendekkel összhangban változni kezdett. Főleg az IT-szektorban és a digitális területen való toborzás okoz nehézséget.
