Magyarország nem volt hajlandó társulni az European Startup Nations Alliance (ESNA) elnevezésű startup-szövetséghez, mert az alapkövetelményeként fogalmazta meg a nemi, etnikai, vallási, valamint szexuális orientáció és életkor alapon is sokszínű munkahelyeket a startupokban – írta meg a Forbes a Sifted nevű szaklap alapján. A Sifted által elért – meg nem nevezett – kormányszóvivő azt mondta: „Magyarország fenntartja korábbi álláspontját és nem adja nevét az ESNA-hoz a nemek sokszínűsége megfogalmazása miatt.

Az ESNA-hoz az Európai Unió 26 tagállama és Izland is csatlakozott, a kritériumrendszert pedig még 2021-ben fogalmazták meg. A szövetség célja, hogy segítse a startupok fejlődését, technikai támogatását, valamint a fejlődés nyomon követését.

Biás Csongor a Forbesnak arról beszélt, hogy 2021-ben eljutott hozzájuk is az információ, hogy Magyarország nem fog csatlakozni a szövetséghez. „Próbáltuk feltérképezni, hogy mi lehet az oka, és tettünk lépéseket azért, hogy Magyarország is az aláírók között legyen” – mondta Biás. A szakember szerint az akkori Innovációs és Technológiai minisztériumnak kötelezően el kellett küldenie minden EU-s megkeresést a Varga Judit vezette Igazságügyi Minisztériumnak. Az ITM ugyan a csatlakozást aláírásra javasoltan küldte át az igazságügyi tárcának, ott viszont Biás szerint elakadt a dolog.

Azzal viszont, hogy Magyarország csupán egy szó miatt nem hajlandó csatlakozni az ESNA-hoz, a szektort ismerő szereplők szerint nagyon fontos dolgoktól esnek el a magyarországi startupok. Az, hogy Magyarország nem tagja az ESNA-nak, nem jelenti azt, hogy ne férnének hozzá a magyar startupok azokhoz az információkhoz, amikhez a szövetségben lévő országok fiatal vállalkozásai. Viszont nehezített a pálya: sokkal lassabban jutnak el hozzájuk a dolgok, hiába van a Biás Csongor vezette Startup Hungary még így is meghívva az ESNA eseményeire. Ezek a cégek tézisek alapján dolgoznak, és ha épp egy cseh és egy magyar cég versenyez egy nemzetközi kockázati tőkeelemző figyelméért, könnyen lehet, hogy a sok nehezítő körülmény és kockázat miatt a magyar marad alul – mondta Biás.

Az állam pedig ugyan ad pénzt a magyar startupoknak, de a Startup Hungary szerint nem csupán pénzre, hanem egyszerűbb adminisztrációra és adókedvezményekre volna szükség. A szervezet szerint több magyar startup vezetője már abban gondolkodik, hogy elköltözteti vállalkozását Magyarországról.

(Címlapképünk illusztráció)