Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Csütörtök este jelent meg a kormányrendelet az élelmiszerárstop megszüntetésére vonatkozó intézkedésekről, egyebek között arról, hogy a korábbi hatósági áras termékfajták esetében 2023. augusztus 1. és szeptember 30. között a kereskedő által alkalmazandó bruttó kiskereskedelmi ár a beszerzési árnál nem lehet magasabb. A hvg.hu már az előző napon felhívta a figyelmet arra, hogy ez azt jelenti: a kereskedők vagy veszteséggel, vagy legalábbis árrés nélkül lesznek kötelesek forgalmazni a termékeket.
Csakhogy létezik egy hatályos törvény „a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról”, amelyben a 3.§ (2) bekezdés q) pontja így szól:
Tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősül … a terméknek … a beszállító által számlázott átadási ára, illetve a kereskedő általi saját előállítás esetén – az üzemi általános költségeket is tartalmazó – önköltségi ára alatt történő forgalmazása a kereskedő által a végső fogyasztó felé.
Ezt a törvényt ugyan 2009-ben hozták, de az idézett pontot Font Sándor Fidesz-képviselő javaslatára már az Orbán-kormány idején, 2010-ben illesztették bele, átemelve a 2003-as agrárrendtartási törvényből, amelyben így szerepelt: „A törvény hatálya alá tartozó mezőgazdasági és élelmiszeripari termék lakossági célú kereskedelmi értékesítési ára nem lehet alacsonyabb, mint a szerződésben meghatározott számlázott átadási ára.”
A kormány tehát olyan magatartásra kötelezi a kereskedőket, amely a törvény szerint tisztességtelen. Ám megoldották: a veszélyhelyzeti felhatalmazással élve rendelettel iktatták ki a törvényt: a csütörtök este közzétett jogszabály szerint ezt a bizonyos q) pontot „a termékek árusítása során … nem kell alkalmazni”.
