A berlini fal leomlása óta nem látott tempóban lökik ki magukból a hadianyagot a lengyel és a cseh fegyvergyárak, hogy tartani tudják a lépést az ukrán kereslettel – írja a Reuters. A teljesítményhez azonban munkaerőre is szükség van, a vállalatok pedig változatos kedvezményekkel igyekeznek dolgozókat csábítani magukhoz.

A cseh STV Group például a Prágától 200 kilométerre található polickai üzeméhez legközelebb eső városban építtet céges pénzen új lakásokat a munkásainak. A vállalat ezen felül ingyenes étkezéseket biztosít a nyugdíjba vonult egykori dolgozói számára is, hogy azok megoszthassák a tapasztalataikat az újakkal. Erre azért van szükség, mert az ukrán hadsereg továbbra is nagyrészt szovjet fegyverekkel és lőszerekkel vívja az oroszok elleni háborúját, és ezek pótlásához az üzem régi, elavultnak vélt gyártósorait is újra kellett indítani, amiket a mára már nyugdíjazott dolgozók kezeltek utoljára.

A kezdeményezésnek meg is van az eredménye, a cseh és a lengyel munkanélküli ráta júniusban kevesebb mint a fele (2,7%) volt az 5,9 százalékos uniós átlagnak.

A pörgésnek vannak egyéb okai is, mint arról Jiri Hynek a cseh Védelmi és Biztonsági Ipari Egyesület vezetője beszámolt a hírügynökségnek. Hynek szerint ugyanis, ha nem bírják a tempót, akkor a gyártás elkerülhet Kelet-Közép-Európából, ugyanakkor elegendő munkaerő és nyersanyag esetén a cseh hadiipar 20 százalékkal is képes volna növelni a gyártási kapacitását.

A csehországi üzemek által gyártott hadianyag 90 százaléka exportra megy, és ennek a 40 százaléka kerül Ukrajnába – mondta el Hynek.

A munkaerőhiányt jól mutatja, hogy a Semtex robbanószer gyártójaként elhíresült cseh Explosia egyszerre igyekszik minél nagyobb részét automatizálni a gyártási folyamatnak és utánpótlást toborozni a helyi egyetemeken. A drónokat és rakétarendszereket gyártó lengyel WB Group tavaly óta nagy számban alkalmaz nőket is a gyártósorain, ahol korábban jellemzően inkább férfiak dolgoztak.

A kelet-közép-európai, vagyis pontosabban a lengyel és a cseh hadiipar helyét jól mutatja az Ukrajnának juttatott támogatások területén az a tény, hogy Kijevnek jelenleg 29 ország szállít nagyobb mennyiségben fegyvert és ennek a hadianyag-mennyiségnek több mint a 20 százaléka érkezik lengyel, valamint cseh gyárakból. Csak Csehország közel kétmilliárd dollár értékben szállított fegyvert (89 tankot, 226 páncélozott harcjárművet, 38 tarackot és több légvédelmi rendszert, helikoptert, lőszereket és rakétákat) Ukrajnának a háború első 12 hónapja alatt.

A cseh védelmi minisztérium közölte, hogy jelenleg az ukránoknak a szovjet fegyverekhez felhasználható nagy kaliberű lőszerekre van a leginkább szükségük. A kormányban már az is felmerült, hogy a munkaerőhiány enyhítésére az országban tartózkodó ukrán menekülteket használnák fel.

Ugyan Lengyelország és Csehország területén is általános jellemzőnek tekinthető a munkaerőhiány, ami felveri a béreket és gátolja a növekedést, ugyanakkor mindez a hadiipar terén meglehetősen új helyzetnek minősül, hiszen az államszocializmus bukását követően a lengyel és a cseh fegyvergyártás is rohamos zsugorodásnak indult. Az 1980-as évek közepe és 2000 között a lengyel hadiiparban dolgozók aránya 76 százalékkal csökkent. Ugyanakkor nem a gyártósorok újraindítása, hanem a képzett munkaerő hiánya az, ami a legérzékenyebben érinti jelenleg a két ország hadiiparát.