Elvitelre – a podcast, amelyben a hét legjobb HVG hetilapos és hvg360-as anyagaiból válogatunk. Indítsa el a háttérben és hallgassa meg szerzőink legjobb írásait! A héten: közel-keleti özöntűz és magyar hadiipari privatizáció.
Ágyúöntő kerestetik: az állam túlad a gondosan építgetett hadiipari portfóliójának nagy részén, és ehhez egyetlen hazai piaci szereplőt jelölt ki, a 4iG-t, amely egy jelenleg még erősen veszteséges, de hatalmas potenciállal rendelkező ágazatba vásárolja be magát. Az üzlet csak exporttal lehet nyereséges, ami nemzetközi próbatétel elé állítja az új tulajt. Mi volt a baj az állami tulajdonú hadiiparral, és mit tud vele kezdeni az 4iG? És hol mond ellen Orbánnak Nagy Márton minisztériuma?
Az Egyesült Államokkal kötött védelmi ipari befektetéssel együtt érkezik a NATO lőszeripari kiválósági központi cím Romániába. Nagy kaliberű tüzérségi és harckocsilőszereket fognak gyártani.
Egyetlen darabot viszont meg fog tartani, hogy a cég közgyűlésein a magyar érdeket tudja képviselni.
A magyar védelmi ipari érdekeltségeket tömörítő állami N7-től a 4iG vesz többségi tulajdonrészt kilenc kiemelten fontos vállalatban.
Az ukrán elnök arra kérte a nyugati szövetségeseket, hogy az év végéig 30 milliárd dollárral támogassák az ország fegyvergyártását.
A kormányfő korábbi nem hivatalos tanácsadója csöndben beszállt abba a katonai repülőgépeket gyártó cseh cégbe, amelytől a honvédség is rendelt már. Habony Árpád tulajdonrésze egykor Szalay-Bobrovniczky Kristófé volt.
Alighanem az utolsó esélye az egykori Dunaferrnek, hogy legalább a hengerművét megveszi az egyik érdeklődő. A cseh jelentkező mögött a háborút vívó Ukrajna egyik komoly hadiipari beszállítója áll.
Zsinórban a tizedik éve állnak fel újabb és újabb csúcsok, Európában és a Közel-Keleten különösen gyors ütemű a kiadások növekedése.
A lap információi szerint ezzel áll összefüggésben a nemzeti hadiipari holding vezetőjének húsvéti leváltása. A nagy nyertes a 4iG lehet.
A Magyar Honvédség által rendszeresített Lynx gyalogsági harcjárművek aknavetős konfigurációjához a finn Patria fog tornyot szállítani.
Évtizedek óta nem látott piaci bizonytalanságot hozott az új amerikai elnök kiszámíthatatlan gazdaságpolitikája, amit az elnök csak megfejelt azzal, hogy a szabadkereskedelmet felrúgva vámokat jelentett be a világ legtöbb országával szemben. Az Európában is beinduló fegyverkezési boom azonban komoly lehetőségeket is nyithat a pénzcsinálásra. A várakozásokról és a befektetési lehetőségekről piaci szereplőket kérdeztünk.
Nagy nehezen meghirdette átfogó védelmi stratégiáját az EU, ám kérdés, az elég lesz-e a katonai kiadások és az európai hadiipar felpörgetésére, valamint az USA-tól függés csökkentésére.
Az Európai Unió nagyszabású fegyverkezési tervekkel állt elő, részben közös hitelfelvétellel, aminek óriási lökést adott, hogy Németország önállóan is hatalmas összegeket fordítana a hadiiparára. A mélyebben integrált EU támogatói szerint a fegyverkezési célú közös adósság kibocsátása meghozná az integrációban az áttörést. Ez is tétje a csütörtökön kezdődő EU-csúcsnak.
Komoly fegyverkezési terveket tett le az asztalra az Európai Unió, miközben Németország saját hatáskörben is óriási összegeket zúdítana a hadiiparára. Donald Trump szeszélyei miatt halaszthatatlanná vált a kontinens felfegyverzése, de lehetőleg az amerikaiak nélkül. Az európai fegyvergyárak ennek megfelelően mozgásba lendültek, és a terveik részben átformálnák a megszokott európai ipari berendezkedést. Összeszedtük, merre nyújtózkodnak a kontinens legnagyobb védelmi ipari cégei, köztük a nálunk is aktív Rheinmetallal.
Friedrich Merznek sikerült egyezségre jutnia a Zöldekkel, megnyithatja az utat akár 1000 milliárd eurós új védelmi és infrastrukturális beruházások előtt.
Ukrajna majdnem ezer százalékkal növelte a katonai beszerzéseit, Oroszország fegyverexportja soha nem látott mélységbe zuhant, és Franciaország elfoglalta a második helyet. Európa fegyverkezne, de sok a külső beszállító, Kína pedig piacot keres, de mindenkinek gyanús.
A következő német kancellár kivenné az adófék szabályai alól a hadiipari költéseket, és 500 milliárd eurót adna infrastruktúra-fejlesztésre, de ezt csak a Zöldekkel együtt tudja átverni a leköszönő parlamenten. A környezetvédő párt elutasította a terveit, de nyitva hagyták az ajtót a további egyeztetések előtt.
A kancellárvárományos kedd este bejelentett tervei szakítanának az évtizedes német fiskális politikával, és a hadsereg és az infrastruktúra fejlesztésén keresztül az évek óta vergődő német gazdaság egészének is vérfrissítést jelentenének. A programot még át kell verni a parlamenten, de az iparban már meg is indult a készülődés a lehetséges új világra. Merz csomagja, ha elfogadják, minden bizonnyal a német határokon túlgyűrűző hullámokat vet, és erős támogatást ad az USA nélkül a saját lábára állni akaró Európának is.
Egyre gyakrabban reális forgatókönyvként merül fel, hogy az USA kilép a NATO-ból, vagy kiüresíti a katonai szövetséget, védtelenül hagyva Európát például egy esetleges orosz támadás ellen. Ezért is vált minden korábbinál időszerűbbé egy európai hadsereg létrehozása, amelyre legutóbb a megtámadott Ukrajna elnöke is kapacitálta az európai vezetőket. A közös haderőt közel egy évtizede még Orbán Viktor is szorgalmazta, bár a Putyin-szövetséges miniszterelnök most már valószínűleg akkor sem támogatná az ötletet, ha annak lenne bármi realitása. De nincs is. Miért megvalósíthatatlan a közös európai hadsereg, és hogyan lehet mégis megnövelni a kontinens védelmi képességét?
