413 milliárd forint konszolidált árbevétellel és 67,9 milliárd forint adózott eredménnyel zárta az első félévet a Richter – mondta el a vállalat eredményeit bemutató sajtótájékoztatón Orbán Gábor vezérigazgató. A vállalatnak alapvetően jó féléve volt, sikerült teljesíteni a nagyjából 10 százalékos növekedési ütemet. A rendelésállomány nőtt, a nagykereskedelmi készletállomány nőtt, a cég minden piacon, minden üzletággal növekedést tudott elérni.

A vártnál jobban teljesített az USA-ban a Vraylar készítmény, ami jelenleg a 34. legnagyobb forgalmú termék a kismolekulás készítmények körében, ami nagyon nagy szó – hangsúlyozta a vezérigazgató. A Vraylarnak köszönhetően a Richter az év egészére az eddigieknél nagyobb árbevétel- és profitnövekedést vár, mindkettő valahol a 15-20 százalékos sávban lehet majd árfolyamszűrten.

Ugyan a vállalat jól teljesített – ahogy Orbán Gábor fogalmazott: „Megtettük, amit megkövetelt a részvényesi érdek” – a külső körülmények nem voltak kedvezőek. A devizaárfolyamok alakulása a félév végi állás szerint 49 milliárd forint veszteséget jelentett, elsősorban a rubel árfolyamának drasztikus gyengülése a forinthoz képest (7,5-ről 3,8-ra), illetve a dollár szintén nem elhanyagolható gyengülése a forinthoz képest. A félév egészét tekintve az üzemi eredményben ugyanakkor nem volt érdemi árfolyamhatás, mivel az időszak során a mozgások hatása kiegyenlítette egymást.

Az adózási környezet sem kedvező, a Richternek 12,5 milliárd forint extraprofitadó-kötelezettsége keletkezett az első félévre, az év egészére 29,8 milliárd várható – miközben a háború kapcsán már szó sincs extraprofitról, a rubelárfolyam a félév végén jelentős veszteséget okozott.

A Richternek 3 év alatt mintegy 70 milliárd forint extraprofitadót kell befizetnie

– figyelmeztetett Bogsch Erik, az igazgatóság elnöke – ezt nyugodtan lehet csapásként értékelni. Ez a pénz ugyanis hiányozni fog a kutatás-fejlesztésből, a marketingből. A gyógyszergyártásban tízéves időtávban zajlanak a fejlesztések, a vállalatvezetés felelőssége pedig, hogy a cég 2030 után is versenyképes legyen. Arra már most készülni kell, hogy a Vraylar szabadalma 2030 után lejár.

A gyógyszergyártók számára adózási szempontból Magyarország az egyik legkedvezőtlenebb hely lesz

– erősítette meg Orbán Gábor. A Richtert érinteni fogja a globális minimumadó, probléma az USA és Magyarország közötti kettős adóztatási egyezmény felmondása, ott az extraprofitadó és a gyógyszergyártók különadója. További jogalkotásra van szükség a kormány részéről, hogy rendezze az adónemek egymásra rakódásából fakadó problémákat. A Richter azt szeretné, hogy az adóztatás szintje álljon meg a globális minimumadónál.

Ha a kormány nem lép, a Richter kénytelen lesz „agresszívebb adótervezésben” gondolkozni

– figyelmeztetett a vezérigazgató. Utalva arra, hogy a Richter – ahogy minden multinacionális vállalat – képes a tevékenységeit és az üzleti elszámolásait úgy alakítani, hogy minimalizálja adófizetési kötelezettségeit.