Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
1,3 százalékkal magasabbak voltak idén júliusban az ipari termelői árak, mint egy évvel korábban – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Ez kimondottan jónak tűnik ahhoz képest, hogy néhány hónappal korábban még 20-43 százalékos áremelkedéseket mértek, sőt, ennél kisebb emelkedést utoljára 2019 augusztusában számolt a KSH, de máris kevésbé örömteli, ha úgy gondolunk rá, hogy
még az eddigi magas ár is tovább nő.
Tavaly júliusban például 2021 júliusához képest 37,9 százalékos volt a drágulás, most ez az ár is egy kicsivel magasabb lett. Rossz hír az is, hogy júniushoz viszonyítva 0,9 százalékos volt a drágulás.
Ez a szám azt mutatja, hogy mennyivel drágábban készülnek el a termékek, nem azt, hogy mennyit kell a vevőknek fizetniük, de természetes, hogy valamennyi az áremelkedésből átszivárog abba az árba is, amennyit végül a vásárlók a kasszánál hagynak.
Mindez úgy jött ki, hogy a magyarországi eladásra szánt termékek 19,5 százalékkal drágábban készültek, mint tavaly ilyenkor. A rezsicsökkentés elengedése itt még megmutatja a hatását, az energiaiparban 52 százalékkal nőttek a termelői árak, a feldolgozóiparban csak 3,2 százalékos volt az emelkedés. Az exportra készült cikkek átlagosan 7,6 százalékkal olcsóbban készültek – az energiaiparban 51 százalékkal estek az árak, ahogy a világpiaci árak normalizálódtak.
