Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Állnak a gyártósorok a General Motors, a Ford és a Stellantis egy-egy üzemében az Egyesült Államokban, miután a vállalatok dolgozói keleti parti idő szerint csütörtök éjfélkor sztrájkba léptek.
A munkások azért kezdtek el demonstrálni, mert éjfélkor lejárt a közös munkaszerződésük, és az Egyesült Autóipari Dolgozók Szakszervezete tájékoztatása szerint a vállalatok nem kínáltak nekik olyan újat, mely megfelelt volna a követeléseiknek.
A szakszervezet mintegy 140 ezer munkásának 97 százaléka szavazott a demonstráció mellett. Az unió négy év alatt 40 százalékos fizetésemelést kér, arra mutatva, hogy a vállalatok vezetőinek bérezése jelentősen emelkedik. Emellett négynapos munkahetet, az inflációkövető, automatikus fizetésemelés visszavezetését követelik, és azt, hogy szigorúbb feltételekhez kössék, meddig minősül valaki "ideiglenes munkaerőnek," aki nem részesül a szakszervezeti előnyökben.
A Ford szerint a fenti követelések teljesítése több mint megduplázná az amerikai munkaerő-költségeket. Az Anderson Economic Group becslései szerint egy 10 napos sztrájk miatt a három cég csaknem 1 milliárd dollárt bukhat, a dolgozók pedig közel 900 millió dolláros fizetéskiesést szenvedhetnek el. Az amerikai gazdaságot összességében akár 5 milliárd dollárnyi kár érheti.
Az amerikai autógyártás a pandémia okozta alkatrészhiány óta szenved, nem sikerült visszapattannia a lezárások után, és eleve a sztrájk előtt is már jóval alacsonyabb számban készültek autók, mint a Covid előtt. Egy elhúzódó sztrájk a kevesebb kocsi árát is felnyomhatja.
(BBC)
