Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Egyre kevesebb fogorvos dolgozik a közfinanszírozott ellátásban, írja a G7. A 2021-es adatok alapján százezer főre vetítve abban az évben 71 fogorvos dolgozott nálunk, ennél a legtöbb régiós országban sokkal jobban állnak, csak Ausztria (62) és Szerbia (25) nem. Európában így is az alsó harmadban vagyunk.
Közben csúszunk lefele, hiszen 25 ország közül 2010-ben Magyarország még a 19. helyen állt, ez csökkent le 2021-e a 22. helyre. A fogorvosok lakosságarányos számának visszaesése a harmadik legnagyobb volt Magyarországon az európai országok közül, mínusz 26 százalék. Romániában (-38 százalék) és Lengyelországban (-64 százalék) volt ennél nagyobb visszaesés.
A fogorvosi tevékenységet végző vállalatok éves beszámolói és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő tb-finanszírozási adataiból a G7 kiszámolta, hogyan alakul a piaci és az állami finanszírozás összege és aránya. A lap szerint az elmúlt években az állam a fogászati vállalkozások árbevételének 26-36 százalékát biztosította, összességében az elmúlt hat évben a tb-források a fogászati kiadások 32 százalékát adták,
vagyis a magyarok a saját zsebükből fizették a fogászati ellátások kétharmadát az elmúlt években.
A G7 megjegyzi: árnyalja a képet a külföldről beáramló fogászati turizmus, az az árbevételben a nem számszerűsíthető. (Magyarok is járnak külföldre fogászhoz, de vélhetőleg kisebb arányban.)
Eközben a magyar lakosságnak nemzetközi szinten is kifejezetten rossz a szájhigiéniai állapota, az egész EU-ban csak Romániában, Bulgáriában és Szlovákiában van több szuvas foga az embereknek, mint Magyarországon. Az ENSZ adatai szerint olyan kiemelten szegény országok, mint Tádzsikisztán, Kirgizisztán, Grúzia vagy éppen Üzbegisztán is jobb eredményt értek el.
