Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Összesen 20 milliárd forint bevételkiesést okozhatnak a közösségi költségvetésnek a bérleteket érintő változások a G7 számításai szerint. A veszteség fele, nagyjából 10 milliárd forint keletkezik a fővárosnál, ám hogy ebből mennyit kompenzál majd az állam, politikai akarat kérdése.
A lap szerint a fővárosnak az egyik legfájóbb pont a budapesti diákbérletek megszüntetése, az eddigi 5,8 milliárd helyett a 945 forintos diák-vármegyebérletekből csupán pár száz milliós bevételre számíthatnak. Az ingázás költségeinek csökkentése 9 milliárdos mínuszt jelent, ezen fele-fele arányban osztozhat Budapest a központi költségvetéssel.
A megmaradó bevételeket is nehéz megbecsülni, hiszen az új elszámolási rendszer egy kalapba önti a szolgáltatók jegybevételeit, amelyeket férőhelykilométer-alapon osztanak szét a MÁV-Start, a Budapesti Közlekedési Központ, a Volánbusz, a GYSEV és a MÁV–HÉV között. A G7 becslése szerint a Budapest-bérletek utáni bevétel 75-80 százaléka marad a fővárosnál, a Pest vármegyebérletekből 50, az országbérletekből 10-20 százalék bevételre számíthatnak.
Problémát az okozhat, hogy a közösségi közlekedés finanszírozása többségében nem a jegy- és bérleteladásokból történik. A cikk szerint 2024-ben a közösségi költségvetés költségeinek csak 11-13 százalékát fedezhetik menetjegybevételek, miközben közel ekkora rész származhat a szociálpolitikai menetdíjtámogatásból, és a jegybevétel több mint háromszorosa, közel 500 milliárd forint állami támogatásokból. A bevételek többsége így továbbra is ki lesz téve a kormányzat szándékainak.
