Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
„Európa nincs felkészülve egy Oroszország elleni háborúra, ahogyan arra sem, hogy a Donald Trump képes lenne kivezetni az Egyesült Államokat a NATO-ból” – jelentette ki a The Guardian tudósítása szerint Guillaume Faury, az Airbus főigazgatója.
Faury szerint a kontinens jobban tenné, ha többet költene védelmi felszerelésre, és az sem ártana, ha az Európai Unió és az Egyesült Királyság közös vadászgép-fejlesztési programokat indítana.
Persze ezt a felszólítás nem csupán az önzetlen aggodalom szülte, hiszen az Airbus Európa legnagyobb repülőgépgyártó és védelmi ipari vállalata, így nem áll olyan messze a valóságtól feltételezni, hogy ebben az átrendeződésben akár vezető szerep is juthat neki.
Ez már csak azért sem lenne túl nagy meglepetés, mert a korábbi hasonló összefogás is az Airbus égisze alatt ment végbe: ez a vállalat gyártja a több tagállam légiereje, valamint a britek által is használt Eurofighter Typhoon gépeket.
A jelenlegi rendszerrel Faury szerint az a legnagyobb probléma, hogy az elmúlt nyolcvan évben – azaz a második világháború vége óta – jobban fókuszált a konfliktustól elrettentés eszközeire, mint egy tényleges háborúra való felkészülésre. Ehhez Trump fenyegetőzései remek ébresztőként szolgálnak – véli az egykori helikopter-tesztpilóta Faury.
Figyelmeztetései meglehetősen időszerűnek hatnak, lévén, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök – az orosz politikai vezetés élvonalától lassacskán menetrendszerűnek tekinthetően – ismét nukleáris háborúval fenyegette meg a Nyugatot, miközben Donald Trump korábban arról beszélt, hogy elnökként felmondaná a NATO-t összetartó kölcsönös védelmi kötelezettséget, és helyette csak azokat az országokat védené meg, akik hajlandók védelmi költségekre fordítani a GDP-jük legalább két százalékát.
