Nem félünk eléggé
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
11 százalékkal várható kisebb termés kakaóból, mint a megelőző szezonban, mert a két legfontosabb termelő, Elefántcsontpart és Ghána visszaesést jelzett – közölte a Nemzetközi Kakaó Tanács. A szervezet felhívta a figyelmet arra, hogy már harmadik éve tart a visszaesés, és ennek következtében szeptemberre csak 4,45 millió tonnás termés várható, ami 375 ezer tonnás hiányt jelenthet a globális piacon. Tavaly még csak 75 ezer tonna volt a hiány.
Február végén egy tonna kakaó 6929 dollárba került, vagyis 50 százalékkal többet kértek érte, mint egy évvel korábban.
Miért nincs több kakaó? Ennek járt utána a Bloomberg tudósítója, aki Elefántcsontpart fővárosában érdeklődött a krízis okairól: „Az a baj a kakaóval, hogy szegény emberek termesztik, nem nagy cégek. Lát itt egyetlen nagyobb gazdaságot is? A szegény emberek pedig épp csak annyit termesztenek, amennyi a megélhetéshez kell. Magasabb árat akarnak elérni, és erre a hiány a legjobb megoldás” – magyarázza egy helyi szakértő, aki szerint a csokoládé ára évtizedekig azért lehetett nagyon alacsony, mert a kereskedők nagyon olcsón vették meg a kakaót a koldusszegény afrikai gazdáktól.
A kereskedők 2023-ban olcsóbban vásárolták fel a kakaót Afrikában, mint 46 évvel korábban. Ez a rekord dőlt meg a New York-i tőzsdén, amikor a kakaó ára meghaladta az 5500 dollárt tonnánként. Jövőre akár 10 ezer dollárra is felmehet a kakaó ára a hiány miatt. 2000-ben még csak 650 dollárt fizettek egy tonna kakaóért – emlékeztet a Bloomberg.
Négy afrikai állam állítja elő a kakaó 75%-át: a legtöbbet Elefántcsontpart, évi 2 millió tonnát, azután jön Ghána, Kamerun és Nigéria. A gyarmati időkben Ghána volt a legnagyobb kakaó-előállító ország a világon, de azután Elefántcsontparton hatalomra került Houphouet-Boigny, aki maga is kakaótermelő volt. Ő elérte hosszú uralma alatt – 1960–1993 között –, hogy Elefántcsontpart legyen az első. Az állam támogatta a kakaótermelőket, ezért aztán nagyon sokan vágtak bele, és emiatt lett nagyon olcsó a kakaó évtizedeken át a világpiacon. Csakhogy ezek a régi kakaócserjék kiöregedtek: egyre kevesebb termést hoznak, mert kevésbé ellenállók a betegségekkel és a klímaváltozással szemben.
Elefántcsontparton és Ghánában ma már a kormány vásárolja fel a kakaót, de nagyon alacsony áron. Így a gazdaságoknak nem marad pénzük arra, hogy új kakaócserjéket ültessenek, és növényvédő szereket, illetve gépeket vásároljanak.
Mi a következmény? Kifogy a kakaó: februárban a termés betakarítása után tele kellene lenniük a raktáraknak Afrikában, de ehelyett a kereskedők nem lelnek sehol sem árut.
Közben viszont az elmúlt harminc évben megduplázódott a kereslet a globális piacon. Csakhogy a termelők Afrikában ebből nem profitáltak jóformán semmit sem. Az Afrikán kívüli kakaóexportőrökre viszont pénzeső hull: Ecuador, Brazília, Indonézia és Peru kakaógazdaságai jól járnak. Csakhogy ez kevés a világpiac ellátására.
Mire számíthatnak a fogyasztók Európában és Amerikában? Az árak jelentős emelkedésére a csokoládépiacon. Ebből a pénzből azután az afrikai gazdák fejleszthetik elmaradott kakaógazdaságaikat, és növekedhet a termés. A jelen és a közeljövő viszont keserédes – írja a Bloomberg szakértője Elefántcsontpartról.
