A felvásárlási árak alacsonyak Magyarországon, a termelési költségek viszont nálunk a legmagasabbak – ez is magyarázza, miért nőttek az élelmiszerárak más európai országokhoz képest is kiugró mértékben az elmúlt időszakban. Erről is beszélt a HVG-nek adott interjúban Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkárhelyettese.

A szakember kiemelte azt is: nálunk olyan adóterhek is bejöttek a képbe, amelyek máshol nincsenek: a termelőket például súlyosan érinti a nitrogénműtrágyára kivetett szén-dioxid-kvóta-adó, de a magas gázolajár is negatívan hat a termelékenységükre.

Maár András a bolti árak emelkedésének okairól is beszélt. Az energiaár meglódulásán túl ide tartozik a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) rendszerének bevezetése, amely jelentősen emelte a csomagolási költségeket, de a munkaerő drágulása is hatott, ahogyan az is, hogy „Magyarországon az élelmiszerek áfája nem 27 százalék, hanem 31, a négyszázalékos árbevétel-arányos kiskereskedelmi különadó miatt. Nem akarom védeni a multinacionális cégeket, de egyetlen olyan hipermarketláncot sem láttam, amelyiknek az árbevétel-arányos eredménye elérte volna a négy százalékot” – utalt arra, hogy a cégeknek ezt az adót már saját erőből kell kigazdálkodniuk.

A Maár Andrással készült interjú a HVG legfrissebb számában és a hvg360-on olvasható.

HVG