Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
Ahogy lassul az infláció, úgy lesz egyre kevesebb szükség korábbi kormányzati intézkedéseket megtartani. Így miután egy hete a kkv-kamatstop kivezetését jelentette be a Nemzetgazdasági Minisztérium, most azt közölte a tárca, hogy a betéti kamatsapka sem marad. Mindkettő egyébként is lejárt volna április 1-jén, de a minisztérium úgy döntött, hogy egyiket sem hosszabbítják meg.
A betéti kamatsapka lényege az volt, hogy egyes intézményi befektetők, pénztárak, lakás-takarékpénztárak, biztosítók, befektetési alapok és azok a lakossági ügyfelek, akik legalább 20 millió forintot elhelyeztek a bankoknál, majd később a vállalkozások nem kaphattak magasabb kamatot az egyéves vagy rövidebb futamidejű betéteikre, mint amennyi a három hónapos diszkont kincstárjegy aukciós átlaghozama volt.
Az NGM célja ezzel az volt, hogy amikor az MNB magas kamatokkal próbálta letörni az inflációt és menteni a forintot, akkor is legyen valami hitelezés, a cégek és az emberek inkább költsék a pénzüket, és ezzel pörgessék a gazdaságot. Most már jóval alacsonyabbak a kamatok, így lassan el lehet engedni ezeket az intézkedéseket is. „Az infláció sikeres visszaszorításának köszönhetően az irányadó jegybanki és bankközi kamat az azóta eltelt idő alatt közel 10 százalékponttal csökkent”, ezért „a szokásos piaci környezethez igazodó befektetési döntések újra teret nyerhetnek” – írta a minisztérium.
De azért még messze nincs vége a vitának, mennyire bátran lehet belevágni a lazításba és a gazdaság pörgetésébe, hogy ne dobják meg újra az inflációt.
