Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Romlott Magyarország versenyképessége, elhúz tőlünk a régiónk legtöbb más országa – erre jutott a Magyar Nemzeti Bank versenyképességi jelentése. Egy éve ilyenkor, a 2022-ről szóló jelentésben még 47,9 pontot ért el Magyarország a 100-as skálán, most már csak 46,6-ot, amivel az EU 17. helyéről a 19.-re estünk le, Lengyelország és Olaszország is megelőzött. Közép-Európából most Horvátország és Szlovákia van mögöttünk a listán.
Van, amiben egészen jól áll Magyarország – állapítja meg a jelentés. Például a munkanélküliség alacsony, és a háztartások megtakarításaival sincs nagy baj. Ugyanakkor a társadalom tudásalapúsága és ehhez kapcsolódóan a gazdaságszerkezetünk kimondottan rossz értékelést kapott.
Ez pedig egész jól érezhető károkat okoz. Erre példaként azt hozta fel az MNB, hogy az elmúlt évek óriási élelmiszer-inflációjának – 2021 júniusa és 2023 novembere között sehol máshol nem látott mértékben, 57 százalékkal nőttek az élelmiszerárak, miközben az EU-átlag 27 százalék volt – nemcsak a 2022-es aszály volt az oka, hanem az is, hogy az élelmiszeriparunk munkatermelékenysége az EU-ban a második leggyengébb.
A jelentés arra is kitér: jelentős tér van arra, hogy a magánszektor hitelállománya nőjön, a magyar bankszektor jövedelmezősége az EU-élmezőnybe tartozik, de kimagaslók a működési költségek is. Visszafogja a versenyképességet az is, hogy a kis- és közepes vállalatok digitalizáltsága jócskán elmarad a fejlett országok kkv-szektorától, és hogy az EU hetedik legkevésbé innovatív országa vagyunk.
Ami pedig az emberi tudást illeti, az EU-ban a harmadik legalacsonyabb a felsőfokú végzettségűek aránya itt, a lakosság 12 százaléka pedig korai iskolaelhagyó. Ennek is következménye az, hogy az egy ledolgozott órára jutó hozzáadott érték csak hat országban kisebb, mint itt.
