Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Mely tényezők okoznak nehézséget a magyarországi cégalapítások során? – ezt vizsgálta az elmúlt időszakban a Nemzetgazdasági Minisztérium, az Igazságügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium, a most elkészült jelentést pedig el is fogadta a kormány.
Eszerint az elsődleges cél a jövőben az adminisztrációs terhek csökkentése lesz, így „érdemi” egyszerűsítés és könnyítés jöhet a külföldiek cégalapításánál – közölte szerdán az NGM.
A jelentés szerint bár a külföldiek egyre nagyobb számban alapítanak magyarországi céget, alig élnek az egynapos cégalapítás lehetőségével. Ennek fő oka, hogy ezt jelenleg csak magyar nyelvű szerződésminta támogatja, így a kormány „feladatul szabta az alkalmazható szerződésminták angol nyelvű változatának közzétételét a külföldi, harmadik országbeli befektetők számára”. Sőt, a külföldi okiratok elfogadhatóságáról és felhasználhatóságáról is készül egységes, angol nyelvű tájékoztató.
Azzal is segítenék a külföldi vállalatok magyarországi jelenlétét, hogy hogy míg korábban az egyszerűsített cégeljárásban (a kft. kivételével) kizárólag forintban lehetett meghatározni a könyvelés pénznemét és az alapítói vagyon összegét, addig a jövőben valamennyi cégforma esetében – a pénznem váltásából származó többletteher megszüntetése érdekében, a bevétel pénzneméhez (forint/euró/dollár) igazodva – elérhetővé válik az egyszerűsített cégbejegyzési eljárásban is a devizanem szabad megválasztása az alapításhoz használható szerződésmintákban.
Az NGM azt is közölte, hogy a vonatkozó rendeletek, jogszabály-módosítások kidolgozása folyamatban van.
