Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Az orosz piacon jelen lévő magyar cégek vezetőivel ült össze a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter Facebook-bejegyzéséből olyan kép rajzolódik ki, hogy a magyar–orosz gazdasági együttműködés nagyon jó, alapvetően minden rendben van, és mindenki támogatja azt, hogy ezeket tovább is fejlesszék. Az egyetlen félmondatból derül csak ki, hogy Oroszország ellen amúgy szankciók vannak érvényben EU-szerte, az pedig még ebből sem, hogy ezeknek a szankcióknak egész pontosan mi is az okuk, netán van-e közül az orosz geopolitika néhány lépéséhez az elmúlt két évből.
Szijjártó arról beszámolt, hogy „számos magyar termék iránt van komoly kereslet az orosz piacokon”, a két ország gazdasági együttműködése egyébként is „hosszú és eredményes tradíciókra tekint vissza”, a cél pedig az, hogy „a szankciók által nem sújtott területeken tovább fejlesszük a magyar–orosz gazdasági kapcsolatokat”.
A gyógyszeriparban, az élelmiszeriparban, a víziparban, az egészségügyi iparban és az építőiparban, valamint a mezőgazdaságban tevékenykedő vállalatok kifejezték készségeiket és szándékaikat, hogy maradjanak a magyar piacon, és a kormány ehhez minden szükséges támogatást biztosít – írta a miniszter, aki azt is hozzátette: a legnagyobb magyar vállalatok, a Mol, az OTP és a Richter oroszországi jelenléte „biztonságos érzetet adhat a többi magyar vállalatnak”.
