Egyre hosszabb a nettó működési ciklus, vagyis amíg „megfordul a pénz” – mondta a Richter Gedeon első negyedéves eredményeit ismertető sajtótájékoztatón Orbán Gábor vezérigazgató. A magas működőtőke-igény nem kedvező, de ez a jelenség megfigyelhető a versenytársaknál is.

A gyógyszeriparban jelenleg a legnagyobb kockázatot az ellátás jelenti. Az átfutási idők megnőttek, a lehetséges beszállítók köre szűkült, illetve egyes beszállítóknál minőségi problémák léptek fel. Globálisan sokat csökkent a rendszer rugalmassága, emiatt minden szereplőnek nagyobb puffereket kell tartania – mondta a vezérigazgató. Az alkalmanként – különösen az USA-ban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban – kialakult gyógyszerhiányok mögött ez a rugalmatlanság áll, így ha hirtelen megugrik a kereslet egy készítmény iránt, annak az előállítását nem lehet gyorsan felpörgetni.

A kialakult állapotra nem nagyon van megoldás, ami a Richtert illeti, folyamatban van a szervezettség javítása a vállalatnál. Amire már csak azért is szükség van, mert a cég mérete kétszeresére nőtt az elmúlt nyolc évben (árbevételben, gyártási volumenben stb.), miközben ugyanúgy 12 ezer embert foglalkoztat – magyarázta Orbán Gábor.

A Richter első negyedéves eredményét sokan pozitív meglepetésként értékelték, ám ez Orbán Gábor szerint túlzás. Van ugyanis egy 15 milliárd forintos nem realizált eredmény, ez csak az árfolyamhatások miatt tűnik ennyinek.

Az árfolyamhatások egyébként inkább negatívan érintették a Richtert, különösen a rubel gyengülése. A teljes árbevételt tekintve a „rubelellenszél” 15 százalékot jelentett, ha az orosz deviza nem gyengül, akkor az árbevétel ennyivel magasabb lett volna. A vállalatnál azt remélik, hogy az idei évet tekintve az árfolyamhatások sokkal kisebb jelentőségűek lesznek.

A Richter nyilvánosságra hozta fenntarthatósági (ESG) jelentését is, ezzel kapcsolatban a vezérigazgató elmondta, hogy már az uniós irányelvnek való megfelelés keretében készült. Az ESG-szempontokkal kapcsolatban Orbán megjegyezte, hogy az utóbbi években – vélhetően a pandémia hatása miatt is – kikerült a befektetők fókuszából, már nem foglalkoznak vele annyit. Ugyanakkor a jogalkotó – uniós szinten – nagyon is foglalkozik vele. És az ESG-szempontok felértékelődtek a munkavállalók körében, különösen a fiatalabbakat érdeklik.