Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Nukleáris megállapodást kötött Magyarország és Japán, a két ország többek között a kis teljesítményű és helyigényű atomreaktorok technológiai fejlesztésében fog együttműködni – jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter kedden Tokióban. Szijjártó Péter közlése szerint az együttműködés kiterjed a meglévő blokkok élettartamának meghosszabbítására is.
A miniszter kétoldalú vízügyi együttműködési megállapodást is aláírt, amelynek célja, hogy a szektor hazai szereplői meg tudjanak jelenni a japán piacon, továbbá hogy Magyarország is profitálhasson a területen felhalmozott japán tapasztalatokból.
Egyeztetett a Magyarországon beruházó japán vállalatok vezetőivel is, akik 150-200 millió eurónyi beruházási szándékot jeleztek az autóipar, az elektronika és az élelmiszeripar területén. Szijjártó szerint Magyarországon a tizedik legnagyobb beruházói közösség a japán cégeké, amelyek körülbelül 50 ezer embernek adnak munkát. A Japánba irányuló magyar export értéke tavaly pedig elérte az egymilliárd dollárt, ami rekord.
Szijjártó egy új magyar konzulátus rövid időn belüli megnyitását is bejelentette a világkiállításnak jövőre otthont adó Oszakában. A kiállításra Magyarország a gazdaságát, a turisztikai, kulturális vonzerejét bemutató pavilonnal készül. Ezt nem is bízza a véletlenre a kormány, az ügynek miniszteri biztosa is van – aki immár a második, a korábbi lemondott –, sőt készül a magyar pavilon is, igaz, az eredeti ár duplájáért.
„A mai találkozóink megerősítették: Magyarország és Japán egyszerre tekint stratégiai jelentőségűként a kétoldalú együttműködésre, és mind Japán, mind pedig Magyarország kormánya fontos célnak tekinti a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését” – idézték a minisztert a külügyminisztérium közleményében.
