EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
Többéves tendencia tört meg a magyar mezőgazdaságban: már nem a rosszabb helyeken található szántók drágultak a leginkább, hanem a minőség is egyre fontosabb lett az árban. Az MBH Termőföldindexe szerint a jobb minőségű szántók ára 8-9 százalékkal emelkedett 2023-ban, a rosszabbaké viszont csak 2-4-gyel.
A banknál úgy számolnak: a szántóföldek átlagos ára átlépte a kétmillió forintot hektáronként, egész pontosan 2,13 millió forintig jutottak el egy 7,1 százalékos éves drágulással. Ez némi lassulás ahhoz képest, hogy 2022-ben még 10 százalékkal nőtt az ár. A gyümölcsösök így épphogy, de még mindig a legdrágábbak maradtak, azoknak átlagosan 1,3 százalékkal csökkent az áruk, 2,2 millió forintra, és egy 3,6 százalékos drágulás után ugyanide értek a szőlők is. A rétek és legelők 1,31, az erdők pedig 1,28 millió forintba kerültek átlagosan hektáronként.
Sánta József, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának hálózati igazgatója azzal magyarázta az áremelkedést: az agrárvállalkozók nettó jövedelmei 14,5, az egy hektárra jutó termékek értéke pedig 2,5 százalékkal nőtt.
Az adatokból az is kiderül, hogy nagyon nem pörög a termőföldpiac, tavaly összesen 30 ezer hektárnyi terület sem cserélt gazdát.
