A kajszikezdemények 60 százalékát elvitték az április eleji fagyok

Átfogó kutatással mérte fel a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, hogy milyen károkat okoztak a gyümölcsösökben az április eleji hajnali fagyok.

A FruitVeB online kérdőívvel és telefonos interjúkkal kérdezte a termesztőket. Kutatásukkal mintegy 20-25 ezer hektárra nyílik rálátás, ami a teljes hazai ültetvényfelület 30-35%-a, de a „valódi árutermelést” végző, kb. 50 ezer hektárnyi gyümölcstermő területnek közel fele. A terméktanács felhívja a figyelmet: a felderített kármérték a virágokra és a gyümölcskezdeményekre vonatkozik, nem pedig a várható terméskiesés mértékére.

A következőket találták:

• A kajszibarack április 7-8-ára már befejezte a virágzást, és kisgyümölcs állapotban volt. Itt az ültetvények 60%-ában tapasztalható totális (100%-os) kisgyümölcskár, vagyis ezekben termésre nem számíthatunk. A kajsziültetvények 20%-ában lesz nagyon jelentős terméskiesés a 80-99% közötti kisgyümölcskárok miatt. Elhanyagolható (10%) a semmilyen vagy 20%-nál kisebb mértékű fagykárt szenvedett, még jó terméssel kecsegtető kajsziültetvények aránya. A kajsziültetvények fennmaradó 10%-ában részleges károk tapasztalhatók, a termés kimenetele ezekben még bizonytalan.
• Az őszibarack esetében is hasonlóan rossz a helyzet. Az ültetvények 46%-ában mutat a felmérés totális virágkárt, 23%-ában tapasztalható a virágok 80-99% közötti pusztulása. Az ültetvények 21%-ában láthatók 40% alatti virágkármértékek, ahol még előfordulhat jó termés.
• A cseresznyénél az ültetvények kétharmadában mérhetők 80% fölötti virágkárok, és szintén szerény (19%) azon kertek aránya, amelyekben a károsodott virágok aránya nem haladja meg a 40%-ot.
• Az alma 1-2 héttel állt virágzás előtt, de a károk mégis jelentősek. Az ültetvények 30%-ában totális a kár (érdemben nem lehet egészséges virágot találni), míg 46%-ában tapasztalható 80-99% közötti kármérték. Mindössze az ültetvények 7%-ában van olyan mértékű (40% alatti) virágkár, ami még teljes terméssel kecsegtet.
• A körte fagykárai átlagosan mérsékeltebbek, de még így is közel 49% azon ültetvények aránya, amelyekben a virágkár mértéke meghaladja a 80%-ot.
• A fagykárok idején a szilva már számos országrészben megkezdte a virágzást, a meggy pedig még általában közvetlenül a virágzás előtt állt. Ezeknél a gyümölcsöknél az ültetvények mintegy felében még van remény jó vagy elfogadható termésre, de nagy kérdés, hogy a közvetlen fagykárosodást nem mutató virágok „megfáztak-e” annyira, hogy a virágzást és terméskötődést követő 6 hetes időszakban (ez a természetes tisztuló hullás folyamata) lehullik a fáról a rendellenesen kötődött gyümölcs.
• A szamócaállományokról a felmérés még nem látott tiszta képet, de a FruitVeB szerint vélhetően ezekben is több 10%-os nagyságrendű a virágkár mértéke, még részben a takart állományokban is. Így részleges terméskiesés valószínűsíthető, de ennek mértéke még nem becsülhető meg.
• A dió és a bodza még érdemben nem fakadt meg, illetve távolabb voltak a virágzástól, de látens károk már itt is kialakulhattak, amelyekre majd csak virágzás után 4-6 héttel derül fény.